Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.

- 124 teendők ellátásával, de mivel betegeskedése miatt nem tudott volna feladatának maradéktalanul eleget tenni, a főispán Sefcsik Ferenc városi levéltárnokot rendelte ki helyettesként, A vármegye egyúttal jelentette az esetet a belügyminiszternek, aki azután az Országos levéltár személyzetéből küldött ki szakembert a levéltár belső helyzetének kivizsgálására. Dr. Illésy János országos allevéltárnok helyszini tapasztalatai alapján tette meg jelentését. Eszerint a levéltár olyan állapotban van, hogy nemcsak uj elhelyezést, hanem gyökeres selejtezést és rendezést igényel. A levéltár anyagáról nincsen leltár, nem is volt s a mostani levéltárnok is csak globálisan vette át az iratanyagot. A szakjelentés alapján a belügyminiszter felhivta a törvényhatóságot, hogy sürgősen intézkedjék a levéltár célszerűbb elhelyezése és rendezése tárgyában. Az erre vonatkozó szakjavaslat megtételére Sefcsik Ferenc igen alkalmas lenne, minthogy Győr város levéltárának rendezését is sikeresen végrehajtotta. Végül annak a reményének adott kifejezést a leirat, hogy a jövőben "nagyobb gondot fog fordítani a vármegye az annyira becses gyűjteményeket és fontos okmányokat őrző levéltár" ellenőrzésére.^

8/ A fegyelmi vizsgálat lefolytatása, közben haladt a maga utján. A vád, de különösen a védelem során elhangzott indokolásokból olyan körülmények váltak ismeretessé, amelyek az akkori levéltári viszonyok szempontjából nem érdektelenek. Zoltán Vilmos elismerte, hogy elkövetett egyes hivatali mulasztásokat s ezeket igyekezett is pótolni még a felfüggesztés tartama alatt. Feldolgozta a hátralékos ügydarabokat, elintézte a felhalmozódott levéltári megkereséseket s amellett segitett a helyettes által végzett munkáknál is. Kihallgatása alkalmával azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy jórészt rendesetlen s alkalmatlan helyiségekbe szétszórt levéltári anyagot vett át. Azonkívül a levéltár egy része olyan helyiségben volt tárolva, ahol a téli időszak folyamán lehetetlenség dolgozni, vagy akárcsak huzamosabb ideig tartózkodni, A rendetlenség további oka a nagy helyszűke,igy pl. a szolgabirói hivatalok több évi iratanyagát már csak a túlzsúfolt nagy terem padlóján lehetett elhelyezni. Az alispán több izben kapott jelentést erről a tarthatatlan helyzetről, el is rendelt bizonyos felméréseket és próbafúrásokat, de a helyiségek kibővítése elmaradt, A levéltár rendezésére beállított Írnokot már hoszszu idő óta az alispán, illetve az árvaszék foglalkoztatta, segítségére tehát a levéltárnok nem számithatott. Zoltán Vilmosnak viszont olyan természetű teendőket kellett ellátni, amelyek sehogy sem tartoznak a levéltár ügykörébe, így többek közt ő végezte a papír- és irószerkezelést, a törvények és rendeletek kézbesítését,postai szétküldését, a közigazgatási és anyakönyvi nyomtatványok nyilvántartását, valamint sok egyéb kezelőszemélyzeti munkát.

79/ /Ezek a jelenségek sajnos arra utalnak, hogy ebben a korszakban nagyon mélyre süllyedt,- legalább is Győr megyei viszonylatban - a levéltár közhivatali megbecsülése, főleg ha arra gondolunk, ami Zoltán Vilmos beadványából szintén kiderül, hogy ő előtte még a seprűk, törülközők, porrongyok kezeléséről, valamint utóbbiak mosatásáról is a levéltárnoknak kellett gondoskodni. Csak a legutóbbi időben bizta a megye főjegyzője ezeket a teendőket egy hajdú őrmesterre./ A kézikönyvtár szépirodalmi részében, különösen a Jókai-sorozatban tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatosan a jóhiszeműségre hivatkozott a levéltárnok. A regényeket-az alispántól kezdve minden tisztviselő olvasgatta, még azzal sem okozható, hogy nem vezetett pontos kimutatást a kikölcsönzött könyvekről, mert ez sem 78/ Közigazgatási bizottsági iratok, VIII. 1903/439. sz. TV Közigazgatási bizottsági íratok, VIII. 1903/514. sz.