Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 110 irat és könyv került be ily módon az archívumba, bár a nagy helyszűke miatt már szinte megoldhatatlan feladatot jelentett az anyag elraktározása, akárcsak a megyeigazgatás különféle hivatalainak az elhelyezése. Györgyi Pál alispán éppen emiatt már huzamosabb ideje folytatott tárgyalásokat a volt Ferenc-rendi zárda épületében működő Religionális Fundus vezetőségével és a Helytartótanáccsal 1 abban az irányban, hogy csere utján megszerezze a klastromot megyeszékház céljára. A kolostor még 1786-ban ment át az állam tulajdonába, amikor II.József többek közt a ferencesek rendjét is eltörölte. A barátok otthonát először katonai' nevelőintézetté alakitották át, majd később a vallásalaphoz tartozó irodák nyertek itt átmenetileg elhelyezést. A templomot tornyának lebontása után gabonaraktárnak használták és a Religionális Fundus is magazinként gyümölcsöztette ezt a hatalmas helyiséget. A csere-ajánlat értelmében a vármegye hajlandó volt régi kuriális székházát a vallásalap tisztviselői részére lakásokká átalakítani és a klastrom fejében átadni, mig a templomért annyi "kapitálist" szavazott meg, amennyinek a kamatja meghaladja azt az összeget, amit árendás gabonaraktár minőségében jövedelmezett a fundátionális cassa részére. Király György megyei földmérő közbenjárásával külön bizottságok vizsgálták meg az összes lehetőségeket. Megállapították, hogy csere esetén a pénztár biztonságos és alkalmas helyet találna a régi megyeháza földszinten lévő levéltárában, természetesen megfelelő átalakításokkal, mig az átépített hivatalhelyiségek tiszti lakások céljára nagyon jól megfelelnének. A vármegye viszont tágas, nagy épülethez jutna az egyezség által, melyben a nótáriuson és adószedőn kivül még a levéltárnok számára is tudna megfelelő lakást juttatni. Az ajánlat tehát mindkét fél szempontjából előnyösnek mutatkozott s már csak a Helytartótanácson múlott, hogy ez a régóta húzódó épület-probléma végleges megoldást nyerjen. A közgyűlés 1817-ben újból megsürgette az engedély kiadását és egyben kérte a Helytartótanács hozzájárulását arra vonatkozólag, hogy nemleges esetben legalább a régi megyeházával szomszédos háztelkeket megszerezhesse a bővítési munkálatok céljára* A felterjesztett indokolás szerint: "....mivel a mostani vármegyeházának szűk volta miatt se a Cassának, se az Archívumnak, se a raboknak elég tagos és bátorságos helyek nem lévén, a Köz-Jónak elölmozditása javallya az igazságos cserét."*•" - A sok huza-vonát ugy látszik a Helytartótanács is már megunhatta, mert a következő esztendőben leérkezett a beleegyező válasz, hogy a tervbevett cserével kapcsolatosan nincsen ellenvetése, feltéve azonban hogy az a Religionális Fundus károsodása nélkül végrehajtható. 54 / Minthogy ilyen.irányú aggodalmakra nem volt ok, sőt a vallásalap a megkötött szerződés alapján mindenképen jól járt,az uj megyeszékház sorsa elvileg el volt döntve. A gyakorlati megvalósítás azonban még hosszú éveken át késett, mivel az átalakítások tárgyában készített tervek és költség-előirányzatok hosszadalmas vitákra adtak alapot, melyekbe nem egyszer a Helytartótanács is beleszólt. Végre 1827. őszén a munkák már annyira előrehaladtak, hogy Zichy-Ferraris Ferenc főispán bejelenthette a generális congregatio előtt Győr vármegye uj v székházának elkészültét.^ A levéltári anyag további rendezése és lajstromba foglalás közben, ha'lassúbb ütemben is, de folytatódott Schedius munkája nyomán.Indexek, elenchusok készültek a betáblázási jegyzőkönyvekhez /Protocolla Intabulatorum/, Végrendeletek55 / Közgyűlési jegyzőkönyv. 1817/1805. sz. ^4/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1818/758. sz. 55/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1827/1574. sz.
