Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
-111 hez, az Acta Nobilitaria, Acta Processualia jelzetű anyaghoz és átrendezésre került a Rationes Perceptorales-csoport tekintélyéé iromány-tömege. Utóbbihoz segédletek már nem készültek /már a nemességi iratok segédletei is hiányosak maradtak!/, mivel az archívum átköltöztetése vált elsőrendű feladattá. Az uj megyeszékház földszintjén, a börtönök mellett nyert uj otthont a levéltár, több kisebb, eléggé sötét és nyirkos helyiségben. Az anyag átszállítása 1828. derekán befejeződött, de az elrendezés huzamos időt vett igénybe, mert Schedius Kristóf ekkor már sokat betegeskedett. Pedig Bezerédy Ignác alispán azon buzgólkodott, hogy a megyei archivum anyagáról mielőbb áttekintő képet kapjon a munkálatok elvégzése után. A leltárszerű összeirás feladata azonban a levéltárnok idő előtt bekövetkezett halála folytán már az utódra várt. Schedius negyven éves levéltári működését vizsgálva meg kell állapítani, hogy munkája a korábbi kísérletezésekhez képest komoly lépést jelentett a levélte ri anyag tárgyi alapon való csoportosítása szempontjából. Az ő nevéhez fűződik a megyei archivum első átfogó ós szakszempontból is dicsérhető rendbeszedése, hozzáférhetővé tétele. Hogy négy évtizedes működése közben több vonatkozásban már nem jutott ideje a részletekbe menő rendezésre, a magára hagyatottságon kivül - hiszen segitség nélkül végezte fáradságos munkáját - az egyéni bajoknak és gondoknak tulajdonitható. A megüresedett levéltárnoki állást a főispán Kálóczy Mihály volt első aljegyzővel töltötte be, akinek az anyag átvétele után legelső teendője az volt,hogy a hivatali elődjének betegsége miatt ismételten elhalasztott levéltári összeirást most már gyors ütemben végrehajtsa. Munkájában Kozits István táblabíró is segédkezett, mig az irányitással és ellenőrzéssel külön kiküldöttség volt megbizva.* ' A deputáció vezetője eredetileg Szabó Péter raásodalispán lett volna, de a közelgő országgyűlésre való előkészületek miatt kérte e megbízatás alóli felmentését. A közgyűlés a kérelemhez hozzájárult s helyette Karner Antal kanonokot /egyben táblabírót/ nevezte ki a bizottság élére. Az összeirás az iratanyagon kivül a berendezésre is kiterjedt s miután az elhunyt Schedius Kristóf lakásán igen sok irat maradt, ezek jegyzékbe foglalásával és a "megyebeli leveles tárba" való szállításával Argay Mihály főbirót és Goda József tiszti ügyészt bizták meg. A munka ilyen segitség mellett is eléggé lassan ment, de azért a következő év vége felé már jelentést tehetett a kiküldöttség az eredményről. A régebbi anyaggal nem volt baj, de az ujabb iratokat darabonkínt kellett számbavenni megfelelő segédletek hiányában. Főleg vonatkozott ez a közgyűlési irományokra, amelyekről külön négyrovatos jegyzék készült. Az elsőbe az évszámot, a másodikba a jegyzőkönyvi számot, a harmadikba az irat milyenségét /eredeti, vagy törvényes személy által kiadott másolat/ és a negyedikbe az irat levéltári helyét jegyezték ..el. Az összeirás részletezése sajnálatos módon nem található az egykorú iratok között, pedig igen értékes támpontot nyújthatott volna a megyei archivum akkori anyagának csoportosítására és elhelyezésére vonatkozólag. A deputáció a továbbiakban bejelentette, hogy biztonsági okokból még az elmúlt esztendőben ellenzárt szereltetett a levéltár ajtajára s annak kulcsát Kozits István táblabírónak adta. 57 / így a bejárás és irat-kimóléa csak az ő és Kálóczy levéltáros együttes jelenlétében lehetséges. Egyben javasolta a választottság, hogy az uj iratanyag mutatózását, ha több évet vesz is igénybe, végre kellene hajtani, valamint célirányos lenne, hogy a vármegyei főnotárius az elkészült 36/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1832/1589. sz. 5 ?/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1833/1534. sz.
