Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 100 Természetesen mindkettő csak hosszú fejlődés során jött létre a szükségszerűség követelményeként. A megyei jegyzőt főleg a törvénykezés egyre terjedő Írásbelisége tette nélkülözhetetlenné, mert bizony gyakran előfordult, hogy még az Ítélkezésben el-, járó szolgabirák sem voltak jártasak az irás mesterségében. Győr vármegye nótáriusának legrégibb említését 1592-ben találjuk. 47 A töredékben megmaradt'legkorábbi protocollumban ezt olvashatjuk: "Paulus Wywary electus in notarium et solenne praestitit juraméntum H .... etc. A továbbiakból kitűnik, hogy fizetése /salarium?/ ugyanannyi lesz, mint volt hivatali elődjeinek. Ez az adat egyrészt arra utal,hogy már.korábban is működtek jegyzők a megyénél, másrészt annyiban érdekes, hogy a XVI.század vége felé még sok vármegyében ugy fogadta fel a főispán /comes/ a jegyzőt meghatározott bér fejében. Ezzel szemben üjváry Pált már a rendiség választotta tisztujitó székén, szabályos fizetéssel. Utóbbit különben megerősíti az 1612.évi jegyzőkönyv egyik határozati pontja is, amelyben uj.dag a jegyző fizetéséről döntött a congregatio /"pro salario Notarii"....etc./ A megyei kancellária kialakulására vonatkozólag sajnos nincs biztos támpontunk, de abból a tényből, hogy a XVI.század vége felé már meghatározott fizetésű, választott nótárius szerepel, akinek elődjeiről is említés történik, arra következtethetünk, hogy a század folyamán már működhetett valamilyen kancelláriai szervezet a megyei jegyző irányítása mellett. A középkor alkonyán ugyanis még könynyen ellátta az Írásbeli munkát egymaga a jegyző, mert a protocollumok bejegyzései még nagyon szűkszavúak voltak és a vármegye által kiállított oklevelek mennyisége sem volt számottevő. De a XVI.század derekán már egy-egy sedria alkalmával több ügy került napirendre és a legtöbb esetben 3-4 iratot kellett a különböző peres ügyfeleknek kiállítani. A közgyűlési és itélőszéki jegyzőkönyvek tartalma is már lényegesen bővülj, sőt egyes felterjesztések fogalmazványai és azok letisztázásai gyakran egy-két heti munkát igényeltek. E megnövekedett ügyforgalom Írásbeli részének ellátását már csak ugy lehet elképzelni, hogy a jegyző Íródeákokat vett maga mellé, mivel másképen nem tudott volna a közigazgatás fokozott követelményeinek megfelelni. A jegyzői munka, valamint a kancelláriai működés folytán felgyülemlett iratanyag már bizonyára felvetette Győr megyénél is a megőrzés gondolatát. S ha kezdetben szétszórtan is, az alispán és a nótárius lakásán gyűjtögette a rendi vármegye a saját irományait, az ugynevezeft levelesládákban; az arohivum-alakulás további szakaszát feltétlenül ezeken a nyomokon kell keresnünk. Közben az 1504. évi II. törvénycikk, mely az alispán megválasztását a megyei nemesség beleegyezésétől és akaratától tette függővé, szintén hozzájárult az ilyen irányú kibontakozáshoz. A megye által választott alispán ugyanis, mint a comitatus-nak a főispán után következő első tisztviselője, már' a vármegye leveles-gyűjteményével együtt adja át hivatalát mindenkori utódjának. A gyűjteményben őrzött oklevelek, törvények, rendeletek, Ítéletek jogbiztositó értéke is napról-napra növekedett. Ilyképen a jogkereső rendiség és a megyei hatóság kölcsönös érdeke is me^civánta a célszerűbb megőrzésről való gondoskodást. A levéltár iránti érzék tehát már kifejlődőben volt s áz igazgatási centrumnak Győr megyeszékhelyen történt állandósulása is megteremtette a további lehetőségeket. Az alispánt a sokrétű közigazgatás egyre szaporodó feladatai mindjobban lekötötték, ezért a magánál tárolt iratokat lassankint átengedte a vármegye jegyzőjének, akinek amugyis lépten-nyomon szüksége volt a munkájával kapcsolatos articttlusokra, átiratokra és megkeresésekre.^' 47 Gyorm.lvt.: Fragmentum Protocolli Congregationum et Sedriarum /1580-1616,/ 91.1rWl- Főglein Antal: A vármegyei nótárius. /Levélt.Közi. 1936.. 154. 1*/
