Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A Szegedi Állami Levéltár fényképgyűjteménye / 30–34. o.
-31rádi Takarékpénztár készittette, a házakra adott kölcsönök folyósítása alkalmával, -ti. a takarékpénztár igazgatósága a fényképek alapján döntött a kölcsön megadásáról. Végül is elérkeztünk oda, hogy a legalább 2000 darabból álló gyűjteményt rendezni kellett, hogy azt a tudományos kutatás és a gyakorlati élet rendelkez-ósére bocsáthassuk. Külföldön is vannak a levéltárakban fényképek. Kiemelkedő tudományos és gyakorlati jelentőségű gyűjteményt volt módunkban látni 1960. évben az erfurti városi levéltárban. A levéltár " , Bildstelie"-jóben a város egyes épületeiről készitett fénykép- és írásos dokumentációt találhatunk. Gyűjteményünk is úgyszólván teljesen helyi vonatkozású fényképeket tartalmaz. Jelentősége éppen ezért a szegedi helytörténeti kutatás és a városépítés szempontjából számottevő. Szeged közéleti szereplőiről, a város épületeiről,szobrairól, a városkép egyes részleteiről, főleg az egykori burzsoá uralkodó osztály társasági életéről, testületekről ad fényképes ábrázolást. Az iratok a fényképekkel, a fényképalbumok különleges feladatot jelentenek a levéltáros számára. Rendezéstik több problémát vetett fel. Nyilvánvaló, hogy az ügyiratok mellett levő fényképeket nem emelhetjük ki, - azok az iratok tartozékai. Ilyen eljárásról csak akkor lehet sző, hogyha a fényképeket nagyságuknál, vagy tárolási módjuknál fogva ott nem helyezhetjük el. Szegeden a városi tanács állandóan építkezett, ezeket az építkezéseket fényképfelvételekkel is dokumentálták. 1926-ban például több utcát átépítettek, az 1920-as években a Dom-tér és az egyetemi városrész kialakítása érdekében több háztömböt lebontottak, az 1879-es árviz után végrehajtott városrendezési munkálatok végzése során lebontották a szegedi várat. Az építkezések 111, a lebontások előtti állapotot és az építkezések és lebontások menetét fényképfelvételekkel örökítették meg. A fényképek nagysága 22x42 cm., az iratoknál tehát nem voltak elhelyezhetők. A íényképgyüjteményben viszont megfelelően tároljuk az ilyen nagyságú felvételeket is. A fényképek csoportosítására a rendezés során elsősorban az ábrázolás tárgya adta az alapot. Az időrendi csoportosítás alig jutott szóhoz. A rendezésnél néhány esetben a fényképek alakját ill. nagyságát és tárolását /album, doboz/ is tekintetbe lehetett venni. A rendezés a csoportosításnál és a darabonkénti számbavételnél ezideig nem terjedt tovább. Egy későbbi rendezésnél célszerű lesz a fényképek darabonkénti megnevezését is leltárba foglalni. A fényképekre ugyanis rendszerint fel van jegyezve az ábrázolt személy neve és hivatali állása, vagy az épület.illetve szobor megnevezése. Kívánatos lesz az egyes csoportokon belül is rendezni a gyűjteményt, ami a személyeket ábrázoló felvételek esetében kiterjedhet a város és államigazgatás személyiségei, irók, művészek, tudósok, egyházi személyek stb. csoportokra. Ezeken belül a fényképeket névsorrendbe kell helyezni.ípületek esetében az ábrázolt épületek elhelyezkedésük szerint /városrószenkintA vagy megnevezésük névsorrendjében, vagy tárgyuk szerint, mint középületek, azokon belül tanintézetek, város és államigazgatási épületek, templomok, utcaképek, terek, városkópábrázolások stb. rendezhetők. A rendezésnél többé-kevésbé figyelembe vettük ezeket a szempontokat. A csoportosítást megelőzően el kellett dönteni, mi marad meg a gyűjteményben? Tehát selejteznünk kellett. Ez a müvelet elsősorban a személyeket érintő felvételeket érintette. Pálffy József volt polgármester külföldi útjairól az 1930as években számos fénykép készült. Ma nem közérdekű az, miként etette Pálffy a galambokat a velencei Szent Márk téren. De Pietro Mascagniról 1935 augusztusában Szegeden készült felvételeket megőrizzük. Egy későbbi rendezés alkalmával korszakonként! elválasztás elvégzésére
