Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A Szegedi Állami Levéltár fényképgyűjteménye / 30–34. o.

- 32 is lehet gondolni. Ennek aorán a felszabadulás utáni fényképeket külön kell választani. Ezidősserint túlnyomórészt a felszabadulás előtti korszakból találhatók felvételek gyűjteményünkben. A felszabadulás után a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásairól, a színpadról, az üzemek szociális intézményeiről, a kendergyárak kiemelkedő munkateljesítményt végző munkásairól, az uj hidról és építkezésekrőlnéhány ünnepségről és fogadásról szereztünk be felvételeket. Felmerülhet az a kérdés, hogy a fényképek gyűjtése ós a gyűjtemény létesítése a levéltári tevékenység körébe tartozik e? Az iratok mellett lévő fényképek megőrzése kétségtelenül levéltári őrzés körébe tartozik. Ide tartoznak a város épületeiről ós objektumairól készített felvételek is, hiszen ezeket jelentékeny részben a mérnöki hivatal készítette azért, hogy tevékenységének iratokban mutatkozó emlékeit fényképdokumentációval is kiegészítse. Miután levéltárunkban építkezési tervtár is van, amelyben az épületek tervei és iratai találhatók, a fényképek azok kiegészítő részei. A gyűjtemény terjedelmes részét képezik a személyekről készített felvételek, A felvételek jelentékeny részben a város és államigazgatás vezetőit ábrázolják, vagy működésükkel kapcsolatban készültek. Ilyen értelemben ugyancsak a tevékenységüket megörökítő levéltári anyag kiegészítő részeként foghatók fel. A fényképgyűjteményünk egyes csoportjai valóban nem levéltári gyűjtés körébe tartoznak, mint pl. az első világháború idejéből feltehetően szegedi csapattestek életét ábrázoló fényképek. Az ilyen tárgyú felvételek habár számra jelentősek /4 albumban 360 felvétel/, a gyűjtemény kisebb részét teszik ki. Viszont ha már létesítettünk fónykópgyüjteiaényt, az ilyen tárgyú felvételek besorolása célszerű volt.

x A hagyományos levéltári gyűjtőkör területét csak némileg léptük tul ezeknek a felvételeknek a megőrzésével. Nem arról van szó, hogy ezek talán nem lehetnek történeti források ? Sőt, nagyon is hasznos források. Csupán arról beszélhetünk, hogy a levéltár gyüjtse-e az ilyen emlékeket, vagy más intézmény pl. a múzeum foglalkozzon azokkal. A gyűjtőkör elhatárolása ez idő szerint nincs rendezve, Kölcsönösen őrzünk olyan anyagokat, amelyekről ugy gondoljuk, helyesebb, ha csak az egyik intézménynél lesznek. A levéltár is a hivatását teljesítette, amikor a kutatás céljaira megmentette az ilyen jellegű anyagokat. Gyűjteményünkben fényképfelvételeken kivül képeslevelezőlapok is találhatók. Jónéhány jelentékeny városi épületről képeslapunk van, amelyeket a századforduló időszakában készitettek. Nem választottuk külön a fényképeket a képeslapoktól. Gyűjteményünket a selejtezés után három részben csoportosítottuk. Első részben a személyekről, második részben az épületekről ós építkezésekről, harmadik részben a tárgyuk szerint létrejött csoportokat helyeztük el, Alább csoportonként ismertetjük a gyűjteményt és röviden utalunk jelentőségükre. I. Személyeket és csoportokat ábrázoló f

ényképek. 1,/ Közé

leti személyek A 140 darabot magában foglaló gyűjtemény Szeged úgyszólván vala' mennyi nevezetesebb személyének fényképet tartalmazza » ?MgX»**9 időszakától az 1920-as évek közepéig. Megtalálhatók a gyüjteignv". ben a helyi városi ós államigazgatási szervek vezetői, a iiabeafoglalkozású vezető egyéniségek, egyszóval a helyi !«?!»£«. .Wf*kodé osztály jelentékenyebb I8er«plt vitt egyénei, Bajtuk kivül a helyi éxUlhiíés neveeebb aflWjWnS«H 8lC*tSfftt Jl gyűjtemény legkorábbi fényklfi tOtt ÍWÍt$e> J™ Mihály Jé?08Í tanáosnolot logáee korában ibrágolja IgffcMi' k Éí^tíW nevezetesebb darftojai; Kiss Ferenc váreői ara0íQi#r»BJf,Iii a ml% x De ugyanúgy a helyi múzeumnak i0 át lehetett velsa adni egeket a ftM tálakat, Szerk.