Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Réti László: Észrevételek az Országos Levéltár tanácsköztársasági fondjainak kialakításához / 24–28. o.
-26 hoz tartozott, mig a 15 tétel, mivel a különböző caoportokhoz tartozó intézmények kérelmeit tartalmazza, valószínűleg a népbiztosság elnöki osztályának iratanyagáj ból való. Mindezt világosan mutatja az a szervezeti felállitás, melyet az emiitett munka szerzője a 34-35-ik oldalon közöl. Megtévesztőek az egyes tételek ismertetései is. így, hogy csak egyetlen kirivó példát emlitsek, a 14. tétel ismertetése igy szól: Iskolánkivüll szabadoktatás /6936-154844 alapszámok között néhány irat/. Az iskolánkivüli Népoktatás Országos Főfelügyelőségének megszervezése. Az Országos Szabadoktatási Tanács átszervezése. A Munkás Főiskola ügyei". A valóságban itt összesen három irat található: az első egy elmosódott, j nagyrészt olvashatatlan töredék, 1919 januárból, fenti főfelügyelőség megszervezéséről. Ez tehát nyilvánvalóan nem tanácsköztársasági irat. A második a Szabadoktatási Tanács értesítése, hogy csekkek láttamozásával Pályi Sándort bizza meg. Ezt ugy ismertetni,hogy a Tanács"át3zervezése'^ legalább is túlzás. A harmadik iratban a Közoktatásügyi Népbiztosság VI1/3 ügyosztálya kérdezi a VI. ügyosztálytól, melyek a munkásfőiskola felvételi feltótelei. Az ismertetésben nyilván erre vonatkozik "A Munkás Főiskola ügyei" kitétel. Mindez együtt azonban azt mutatja, hogy az emiitett iratanyag a valóságban egészen mást, sokkal kevesebbet nyújt, mint amit az ismertetés igér. Az ismertetés szerzője teljesen önkényesen csoportosítja az Országos Levéltárban lévő tanácsköztársasági iratanyagot önálló tanácsköztársasági fondókba, illetve minisztériumi fondókba. A Pénzügyminisztérium Elnöki Osztályának 1919 március 21 - augusztus'l-ig iktatott 1121-7738 sz.-ig terjedő iratanyaga pl. szerinte a tanácsköztársasági fondhoz tartozik, de a Bécsi Követség ugyanezen időszak' ban 895-3785 sz. alatt iktatott iratai már nem képeznek, külön fondót. Enyhito" köi rülmény számára, hogy az Országos Levéltár repertóriumaiban is található hasonló '.• következetlenség, Mig pl. a Pénzügyminisztérium Levéltára c. repertórium - a maga szempontjából következetesen - tanácsköztársasági külön fondként csak a Tanácsköztársaság idején uj oktatási rendben lerakott iratanyagot jelöli meg, addig a Föld- . müvelésügyi MinisztériumiLevéltár c. repertórium külön népbiztossági fondként jelöli meg a Földmüvelésügyi Minisztérium Elnöki iratok 2866-4009 sz.-ig terjedő, a proletárdiktatúra idején iktatott iratait. /74. old./ . Viszont már megint a forrásismertetés felületességére mutat, hogy teljesen kimaradt belőle a Pénzintézetek Direktóriumának 4 cs. és a NT. pénzügyi főosztály 2. cs. iratanyaga. Azért foglalkoztam ilyen részletesen a fenti forrásismertetéssel, mert véleményem szerint ilyen munkákra igen nagy szükség van, de felhasználhatóságuk előfeltétele az, hogy hiteltérdemlő, szolid munkák legyenek, amelyek tényleges segítséget nyújtanak a kutatónak. Ahhoz azonban, hogy az Országos Levéltárban őrzött Tanácsköztársasági iratok a tudományos kutatás számára valóban hozzáférhetők legyenek, távolról sem elégséges a legjobb, legalaposabb forrás vagy fondismertetés sem. Ehhez véleményem szerint feltétlenül szükséges a tanácsköztársasági fondok következetes kialakitása, a polgári fondoktól való elválasztása, és az igy létrejött uj fondok tárgyi szempontok szerinti teljes átrendezése. Mint a fentebb emiitett ismertetés is mondja, az Országos Levéltárban őrzött tanácsköztársasági iratok két csoportra oszthatók: A Tanácsköztársaság önálló fondjai és a Tanácsköztársaság központi kormányszerveinek iratai egyes minisztériumok levéltáraiban. 5 ' Ilyen önálló fondként jelöli meg a Pénzügyi Népbiztosság, a Földmüvelésügyi Népbiztosság és a Közoktatásügyi Népbiztosság fondjait. Meg kell mondani, hogy ezeknek a fondóknak a leválasztása sem V i.h. 22. o.
