Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A területi levéltárak iratainak felhasználása a mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokban / 3–18. o.

- 7 6./ Az állami feladatok között különleges helyet foglalt el a felszabadulás előtt és után is a kisérletügy és a szakoktatás, A kisérleti intézetek működését, szervezését szabályok állapítják meg, amelyek részletesen foglalkoznak az e- < gyes intézmények rendeltetésével, feladatkörével, eljárási módjával. Szegeden a Délalföldi Mezőgazdasági Kisérleti Intézet a táj mezőgazdaságának fejlesztésében kiemelkedő helyet foglal el. Külön tanulmányt venne igénybe az intézet alakulásától folytatott tevékenységének elemzése. Iratainak egyrésze már levéltári őrizetben van. Jóllehet az intézet munkatársai az évkönyvekben folytonosan közzétették tudományos eredményeiket, az iratok is rendkivül sok érdekes és ugy véljük, ma is felhasználható kezdeményezést, eredményt őriznek. A délalföldi, különösen Szegedkörnyéki növényféleségek, a szegedi paprika, a makói hagyma, a kender, a len, a rizs, ujabban a kukorica, a rozs termesztése, az őszibarack és még sok más termesztmény kisérletezésére találhatók adatok. A függelékben néhány kijegyzést közlünk. 7./ A szakok

tatási intézm

ények között a Szeged város által létesített Ásotthalmi /Királyhalmi/ Erdészeti Szakiskolát emiitjük, amelynek iratai teljes egószükben levéltári őrizetben vannak. Ezekben az erdőőrök képzésére, tananyagukra stb. találhatók adatok. A földmüveiésügy egyes ágazatai. • '• j !'/ Vízügy. A mezőgazdasági termelés egyes természeti feltétele a talaj kedvező vizállapota, miértis a vízgazdálkodás alapvető kérdése egyrészről a káros vizek elleni védekezés, másrészről a vizek hasznosítása. A védekezés irányát geológiai helyzetünk, vízrendszerünk, folyóink szabályozása ós a belviz levezetés szabják meg. A hasznosítás körébe az öntözés, alag- - j csövezés, sáncolás tartozik. A talajjavítás kérdései is ide tartoznak. Hazánkban Széchenyi kezdeményezésére, a múlt század második fele volt a klasszikus viziép

itkezések kora, amikor Í3 az ország termőterülete közel 9 millió holddal növekedett. Jelenleg az öntözés azaz a viztárolás, a szikesek és a mészszegény talajok javítása áll a vízügyi igazgatóságok előtt. Alsó fokon: a törvényhatósági szerveknél a vízjogi engedélyek ügyében a törvényhatóság első tisztviselője járt el, nála vezették a vizikönyveke

t, melyekben a vízmüvek használata, a szolgalmak vannak feljegyezve. A .vizikönyveket rendszerint a levéltárban vezették. Ezeket az okmánytárral 1950-ben átadták a vízügyi állami szerveknek. A levéltárban az alispáni és polgármesteri iratok között feltalálhatók a vízjogi engedélyek. Vízrendészeti kérdésekben első fokon a főszolgabíró^illetve a járási fő- '' jegyző járt el. Vizrendészet alatt értendő a vízhasználatok ós engedélyezett munkálatok feletti felügyelet, valamint az engedélyezést nem igénylő ügyekben való intézkedés. , Állami szakszervek: a folyammérnöki hivatalok az állami kezelés alatt álló folyókon a hajózáshoz szükséges meder- és partbiztositó munkálatokat végzik és az árvízvédelmet irányítják. A kultúrmérnöki hivatalok viszont a lecsapolások, öntözések, alagcsövezések, sáncolások és általában a vízhasználatok ügyében, valamint az állami kezelés alatt nem álló vízfolyások ügyében jártak el. Szegeden értékes vízügyi iratokat őrzünk, elsősorban a Tisza Szegedi szakaszának szabályozására, az 1879-es árvíz utáni védelmi müvek létesítésére, a vá- j ros területén épített partvédő müvek tervezésére. A mezőgazdaság szempontjából a vizitársulatok iratai jelentősebbek. A Csongrád megya területén a Tiszával és a Marossal kapcsolatosan létesített belvizlevezető társulatok irataiban a csatornák és