Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Szedő Antal: A Madridi VII. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia vitái / 77–81. o.

- fá ­megjegyzi, hogy ők minden ország felfogását, álláspontját ismertetni akarták. Braibant közbeszól: mindnyájan szenvedünk a terminológia bizonytalanságaitól.Sabbe /Belgium/ számára a levéltárba tartozik minden olyan dokumentum, mely forrásul szolgál a történetírás számára. Nem csak az irott dokumentum, hanem a fonográf-le- • mez, a film, a magnetofon szalag is. Most például Belgiumban megszűnik.egy hatal­mas szónbánya. Meg kell menteni a történetére vonatkozó valamennyi forrásanyagot. Mindenütt mindent gyűjtünk, ami a történetre vonatkozik. Silveira /Portugália/ sze­- rint ennek a kérdésnek eldöntésével a terminológiai bizottságot kell megbízni. De itt veti fel a kérdést: szükséges-e a levéltárakból olyan szörnyű nagy intézménye­ket csinálni? Duboscq /Franciaország/ szerint hanglemez, film csak akkor jöjjön a levéltárba, ha egy fond tartozéka; egyébként kapják mások! Sandri /olasz/: minden Kerek Asztal Értekezlet felveti a kérdést: mi a levéltár? De a fó kérdés az, hogy mi a levéltár feladata, hivatása. Lényeges az is, hogy csakis értékes, fontos ira­tok tartozzanak a levéltárba. Pérotin közbevetőleg azt ajánlja, hogy most csak ter­minológiai kérdéseket vitassanak meg. lombardo /olasz/ szerint nem lehet azt pon- ] tosan meghatározni, mi a levéltár. Ezt a terminológiai bizottság sem határozhatja meg. Kérdés, mi a feladata. Extenzív vagy intenzív értelemben kell-e a feladatot felfogni? Ma nekünk - szerinte - azzal az anyaggal kell foglalkoznunk, amely már a levéltárban van. Mély különbség van a dokumentáció és a levéltár között is. A do­kumentáció tárgyra irányul, a levéltár érdeklődése általános. Pérotin indítványozza, hogy 20 percet szenteljünk még a közbeeső irattá­rakra. Lombardo szerint közbeeső levéltárakról kár beszélni. Minden központi irat- j tár az. Az Egyesült Államokban nincs levéltári organizáció, ezért kell közbeeső • . levéltárakat létesiteni. A levéltárak szükségszerűek. Sabbe és Duboscq szerint kel- j lenek közbeeső levéltárak, ezek mintegy purgatóriumok. Braibant: a hitel a nehéz ' kérdés. Bordonau /spanyol/: Spanyolországban csinálnak közbeeső levéltárakat. Min- j den minisztérium központi irattárát állami levéltáros vezeti. Sabbe rámutat arra, f hogy sok esetben, ha a levéltár nem fogadja be az anyagot, az elpusztul. Lomb ardo: az irattáraknak kell jobban vigyázni anyagukra. Mindenütt van limbus, amivel senki sem törődik. Altman /lengyel/ szerint a kérdés tisztára technikai: ha van elég hely a levéltárban, vagy az irattárban, akkor nincs szükség közbeeső levéltárakra. Minek annyit beszélni a kérdésről. A sorok irója a vita során a mi járási irattá­rainkat ismertette, mint tipikus közbeeső irattárakat. Ezzel az első nap lezárult. A második napon Sabbe /belga, a Levéltári Tanács alelnöke/ elnökölt /első napon Braibant/. Kérte, hogy mindenki fogja rövidebbre mondókáját. Az első kérdés, ami felmerült: a levéltárak és a könyvtárak. Isiközlü /török/: a levéltárnak in­kább van nemzeti jellege, mint a könyvtárnak. Sabbe szerint sokszor levéltár nemlé­tében vesznek át iratokat könyvtárak. Később baráti szerződést kellett neki kötnie, ha ezeket az iratokat vissza akarta szerezni. Sandri megkérdezi: milyen iratokat • 'kapott vissza? Sabbe: egyes iratokat otthagyott. De ha a jelzetek fondra utaltak, amely fond levéltárban volt, ugy az iratokat visszakövetelte. Bordonau szerint /aki jelenleg már a Nemzeti Könyvtár igazgatója Madridban/ még az ilyen iratot is a könyvtárban lehet hagyni, ha helyére utaló lapot teszünk a levéltárban. Sabbe: akármit mond is Braibant, a legrégibb oklevelek Parisban a Nemzeti Könyvtárban vannak. Jörgensen /dán/ elmondja, hogy ők is utaló lapot tesznek a könyvtárban lé­vő oklevél helyére. Pérotin megjegyzi, hogy a levéltárba is jönnek keverék fondok. ^ Sandri szerint a családi levéltárakban mindig vannak, irodalmi kéziratok. Politikai tartalmú kéziratokat nem lehet a könyvtárban hagyni. Ha a kézirat a levéltárban keletkezett, akkor nem lehet ajándékba könyvtárnak adni. De a kódexeket minden kö­rülmények között a levéltárnak kell adni. * Felszólalt ezen az ülésen Belov , a szovjet delegáció vezetője és felolva-

Next

/
Thumbnails
Contents