Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jenei Károly: A Pest és Nógrád Megyei Levéltár kísérlete numerikus rendszerű fond tárgyi átrendezésére / 17–18. o.

- 18 ­kimutatások formájában nagyrészben megtalálható az alispáni iratokban. Ilyen kö­rülmények között felmerülhet tehát a kérdés, arányban áll-e a 7.25 ifm, a segéd­könyvek nélkül azonban valójában 6.55 ifm iratanyag átrendezésére fordított idő­mennyiség az elért eredménnyel. Nem lett volna-e célszerűbb nagyobb forrásértékű, kutatottabb és segédlettel ellátatlan fond átrendezését megvalósítani, mikor le­véltáraink - a cikkíró megállapítása szerint is - "nagy számban őriznek olyan tu­dományos érdekű fondokat, melyek éppen tudományos célból feltárhatatlanok", Az'i­ratok ügyviteli értéke bizonyos id^ elteltével egyébként is elenyészik, az ügy­félkutatás állítólagos megkönnyítése ezért semmi esetre sem indokolja a többségé­ben ügyviteli érdekű iratokat tartalmazó fondok rendkivül időigényes átrendezését. A fondkiválasztás kérdésétől eltekintve, bár az átrendezésnél alkalma­zott elvek és munkamódszer ellen semmi észrevételünk nem lehet, a tárgyi rendezés során kialakult uj irattári renden azonban kisebb módosítások végrehajtását java­soljuk. Mindenekelőtt szükségesnek látszik az egészen kis altételek, sőt néhány esetben a tételek összevonása. Az I. kútfő /A főjegyzői hivatalra vonatkozó ira­tok/5, tétele a 2. tételhez tartozik, attól csak akkor volna érdemes különválasz­tani, ha anyaga mennyiségileg a 2. tétel kereteiben nem férne el. így azonban a tartalmilag egyébként is szorosan összetartozó, mindössze 5 cm terjedelmű irata­nyagot túlzás két tételre bontani. Az 1 cm terjedelmű VI. kútfőt /Közlekedés és Posta/, mely egyben tárgyi kategóriát is jelent, a IV. kútfővel /Bányászat, Ipar és Kereskedelem/ kell egyesíteni, mivel a közlekedés a kereskedelemmel szoros kap­csolatban van. Végül a VIII. kútfő /Közigazgatás/ 10 tételének h/ altételét össze lehet vonni a IX. kútfő /Közegészségügy és Közjólét/ f/ altételével. A menekültek és deportáltak kérdése 1945-1946-ban különben sem tartozott kizárólag a rendé­szeti ügyekhez. A kútfők sorrendjében is célszerű bizonyos átcsoportosítást végrehajtani. Nézetem szerint a VIII. közigazgatási ügyek kútfőjét a III. kútfő helyére kell ne­osztani, a X. közművelődési és IX. honvédelemmel kapcsolatos Ügyek kútfőjének he­lyét pedig egymással fel kell cserélni. A Pest és Nógrád megyei levéltár a tárgyi átrendezés során egyedi ügyek­nél következetesen alkalmazza az iratoknak abc rendbe szedését, a repertórium a­zonban nem tájékoztat arról, hogy ez a IV/2/c /iparosok politikai igazolására vo­natkozó határozatok/ és a IV/3/b /iparjogosítványok felülvizsgálata/ jelzetű al­tételeknél megtörtént-e? A repertórium egyébként a tervrajzokról, azok jellegéről ós őrzési he­lyükről sem ad semmi útbaigazítást. A repertórium alapján az sem mondható meg, ­ami különben a tárgyi átrendezésből szükségszerűen következik - hogy egy konkrét ügy iratai megvannak-e, a repertórium segítségével csak azt lehet megállapítani, hogy a keresett iratoknak hol kell lenniök. Mindezek az észrevételek természetesen nem akarják csökkenteni a Pest és Nógrád megyei levéltár kezdeményezésének értékét. A levéltár kísérlete már csak azért is figyelemre méltó, mert beigazolta, hogy numerikus irattári rendszerű fon­dót is át lehet tárgyilag rendezni. A rendezési típusterv kidolgozásával és az átrendezés során kialakított munkamódszirének közlésével pedig, nézetünk szerint, későbbi hasonló tárgyi átrendezési munkákhoz értékes segítséget és útmutatást a­dott.

Next

/
Thumbnails
Contents