Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Schneider Miklós: A Szentesi Állami Levéltár állandó kiállításának tapasztalatai / 71–76. o.
- 71 Schneider Miklós: LmSmMmJESS& ALLA NDÖ KIÁLLITÍSÍMK TAPASZTALTAT Téltár iníillf l ár í klá i 11 ^!! kkal ka P° 80lat0s 89089/1960.SZ. IOK rendelet a leSSL*f f m t nyénök ' a leTeltári **** társadalmi fontosságának népszerűsítése a levéltári iratanyag népművelési célokra való fokozottabb feihasználásaTdekében szükségesnek tartja, hogy minden levéltár állandó kiállitással llTelV Zzé T ben érd«v?^ klTül / é f azé ^ i» bókolt a levéltár érdekesebb, kivülállók szeméin ! ÍL f Sre aZám0t tartÓ doku ^tumainak állandó bemutatása, mert igy csopor%^^**^J?^* ^ VálÍk **-í, hogy a'láto^Sa 7 ÍÍ ^i fTTÍ£ íí S + Zen a ^^llitásban szerepló válogatott dokumentumok aX!t£ÍT!^^ «**^ J***". mennyiségélandő H^iUf 61 ?* T^ Jel ! néSek ° r a 11 Sz ? n í esl AU«i Levéltár már rendelkezett álxanao Kiállítással. Akkor éppen az alkotmány ünnepére alkalmi kiállítási anyag volt elhelyezve a tárlókban. A rendelet megjelenése ujabb indítékot jelentett,hogy kiállításainkat a továbbiakban is igyekezzünk minél célszerűbben elrendezni. Az állandó kiállitás megszervezése mindenekelőtt bizonyos helyiségátrendezést tett szükségessé. Ennek végrehajtása után azt értük el, hogy a bejárati helyiség kiállitás céljára alkalmassá vált, benne a tárlók elhelyezhetők lettek. A helyiség sötét ugyan, természetes fényforrása csak egy zárt folyosóra nyiló ablak és üvegajtó. Legideálisabb mesterséges megvilágitása a fénycső lenne, egyelőre azonban egy 150 W-os égő van benne elhelyezve, mely kielégitő fényt biztosit. A felhasznált tárlók /4 db falra függeszthető és 2 db lábon álló/ házilag készültek el, készkiadást csak az egyes faalkatrészek fürészeltetése, a felhasznált táblaüveg és olajfesték jelentett /összesen alig 400 Ft./ Az igy nyert kb 4 m^ kiállítási felület még felakasztható, üveges képkeretekkel bővithető. A technikai feltételek biztositása után kerülhetett sor a kiállitás tárgyának a meghatározására. Mivel az elsődleges cél a levéltár megismertetése és népszerűsítése volt, az látszott a legmegfelelőbb megoldásnak, ha történeti periódusonként haladva,tómára való tekintet nélkül mutatunk be egyes érdekes, elsősorban helyi vonatkozású dokumentumokat. Ennek megfelelően az állandó kiállitás távlati terve a következőképpen alakult: 1. Feudáliskori emlékek /Mivel a levéltárnak csak a 18.sz.elejétől van anyaga, további periodizáció ezen belül nem vált szükségessé./ 2. Iratok az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idejéből 3. Az abszolutizmus és dualizmus korának /1849-1918/ emlékeiből 4. A szentesi direktórium működése /1919/ 5. Az ellenforradalmi Horthy-korszak emlékei 6. A felszabadulás utáni idők irataiból. Mindenekelőtt az az elhatározás született meg, hogy tapasztalatok szerzése céljából egyelőre az állandó kiállitás anyagát sűrűbben változtatjuk. Ez igy is történt. Az első rész 6 hónapig, a második rész 8 hónapig, a 3. rész 4 hónapig került bemutatásra, a cikk elkészültének időpontjában a tanácsköztársaság idejéből származó anyag láthat; állandó kiállításunkon. Ezt az anyagot a tanácsköztársaság évfordulója napján, 1962.márc.21-én adtuk át a nyilványosságnak./Mint ahogy annak idején a szabadságharc idejéből származó iratok kiállítását 1962.márc.15-ére készítettük el./ A jelenlegi anyag a tervek szerint az eddiginél valamivel hosszabb__
