Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Degré Alajos: Egy falutörténeti kiállítás: levéltár és múzeum együttes munkája / 66–70. o.
- 69A következő tárlóban - zár alatt - levéltárunk eredeti XVI. századi okleveleivel - a kapomaki konventben készült szerződésekkel, vizsgálati jelentésekkel dokumentáltuk egyrészt, hogy amig a kanizsai vár állott, e vidéket a török nem nagyon háborgatta, mert a helységek tovább fejlődtek, a szomszéd Bánffy uradalom fegyveresei gazdag borospincéket, jelentékeny állatállományt fosztogattak, sőt néha jelentős készpénzösszegeket is elvittek. Másrészt világosan szemléltettük,hogy a nagyurak egymás közti hatalmaskodásai mennyire főleg a szegény jobbágyságot sújtották, hiszen az egymást gyengiteni kívánó urak a másiknak jobbágyait tették tönkre. A XVI-XVII. századi dika könyvekből vett fotókópiák szemléltették a helységeknek a török terjeszkedése nyomán bekövetkező gyors hanyatlását, majd az adózó települések sorából való kimaradását, Leténye, Béc és Egyeduta te]jes megsemmisülését. Ujabb tárlóban egy 1701-ből származó perirat, majd az 1702 és 1711 évi adóösszeirások érzékeltették a török kiverése utáni újjáépítés megindulását.Az első adóösszeirásban a napjainkban egyesült három faluban még mindössze 19 család szerepelt, ugy látszik gyűjtögetésből /méhészet/ és állattartásból éltek. A betelepülés - talán családonkénU beszivárgás - azonban gyors ütemű volt, 1728-ban már nemcsak a lakosok és állataik száma mutat nagy emelkedést, szőlői is olyan nevezetesek voltak, hogy messzi vidékek lakosai is szereztek és müveitek letényén szőlőterületet. Az 1770 évi összeirás már nemcsak virágzó állattenyésztést árul el, Bécnek már iskolája is volt. Ezek szemléltetését az eredetiben kiállított összeírások, úrbéri tabellák mellé helyezett rövid, frappáns feliratokkal és bő gépírásos szövegfordításokkal próbáltuk elérni. A helység kulturális fejlődését szemlél. . tették az eredetileg a templomot kívülről díszített értékes barokk faszobrok is, melyeket szintén eredetiben állítottunk ki. A földesúri nyomás fokozódását egy 1749-ben kelt magyar nyelvű panaszlevéllel érzékeltettük, mellyel a ''Letenyeiek" az úrbéri terheknek a Szapáry grófok általi emelése ellen kértek orvoslást az alispántól, természetesen hiába. A jól olvasható, egyéni helyesírással készült levél sok látogatót megragadott. Külön tárlót szenteltünk az 1348 évi szabadságharc letenyei emlékeinek. Ceuzy Pál képviselőjelölt programnyilatkozata, a letenyei iskolából ez évben kiállított bizonyítvány, Batthyány és Kossuth nyomtatott felkelési rendeletei,Csány László és Perczel Mór - a letenyei hidat érintő - eredeti levelei is itt kerültek bemutatásra. Az irott anyag tárlóit megszakítottuk, hogy változatosságképpen itt mutassuk be eredeti halászóeszközök /keritőháló, gyalom, meritőszák, szigony/ és aranymosófelszerelés nagyobb darabjait. líz az összefüggést nem rontotta, hisz ezeket az eszközöket, vagy ilyeneket a XVITI. században is használhattak, az összeírások utalnak is a földesúrnak fenntartott halászatra. Elkerültük azonban ezzel azt', hogy a sok iratféleséget a látogatók megunják. Sz után 10 tárlóban, tárgy szerint csoportosítva kerültek bemutatásra a gyűjtött néprajzi anyag legjellemzőbbjei, az erdőbeli gyűjtögetés eszközei,különböző állatcsapdák, tőrök, hurkok, a pásztorkodás és állattartás eszközei, pásztor faragványok, ruhák, szőttesek, házi eszközök, bútorok, földmivelő és szőlőmivelő eszközök, fazekak.. Köztük méltán keltett feltűnést egy eredeti faeke és egy fatörzsből kivájt hatalmas gabonatartó bodon. Ezek sorába illesztettünk be egy tablón néhány jellemző adatot a kapitalista igazgatásból. Egy csomó választási plakát és röpcédula utalt a választások körüli népámitásra, Páldy Róbert falukutató cikke mutatta az uralkodó szörnyű nyomort, járványokat/betegségeket, de azt is, hogy a szűkös kenyér helyett bőven rendelkezésre álló noha bor a tanulók szellemi képességeinek hanyatlására vezetett. Ugyanitt a vitézi szék jelentése .-.
