Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lakatos Ernő: Járási főjegyzői iratok átrendezésének néhány problémája / 3–16. o.
- 8 let egy levéltáron belül olykor 200 vagy még több példányban is megtalálható. Nem elhanyagolandó probléma az, amely a tárgyi átrendezések után élesen szembetűnik. S végül a tárgyi rendszerben megnő az egyébként kiselejtezhető iratokból visszatartott mintapéldányok értéke. Ezek alapszámos rendszerben úgyszólván eltűnnek, itt azonban jelentóséget nyernek. A tárgyi rendezés megkönnyíti a selejtezést, mert teljes, széleskörű áttekintést ad az egész fondról, az egyes ügyek pedig tételükön belül biztonságosabban selejtezhetók mint egyenként. Megnyílik továbbá egész tárgyi csoportok selejtezésének lehetősége is. Tárgyi átrendezéseim során szerzett tapasztalatokat az alábbiakban foglalom össze: 1./ Érdemes és milyen fondót érdemes tár gyilag átre ndezni? Tudományos vagy igazgatási szempontból értékes forrásanyaggal rendelkező,akár típus, akár egyedi fondót kell kiválasztanunk, amennyiben kellő segédletei nincsenek, vagy azok a kutathatóságát nem biztosítják, 2. / A fond évköre és terjedelme befolyásolja-e és milyen irányban a tárgyi átrendezést? Amennyiben a fond évköre viszonylag rövid időt vagy egy egységes történelmi korszakot ölel fel, mint a népi demokratikus korszak vagy a Tanácsköztársaság ideje, akkor az egész fond együtt rendezendő, nem alakítunk ki korszakonkint ismétlődő tárgyi kútfőket. Ha azonban a fond két vagy több különböző korszak iratait foglalja magában, mint pld. egy járási főszolgabírói fond 1872-1944ig bezárólag, akkor meggondolandó, hogy a történeti kutatás megkönnyítése kedvéért nem volna jobb több kronologikusan tagolt sorozatot kialakítani. Pld. 18721901, 1902-1919, 1919- és 1919-1944. Az utóbbi a teljes Horthy-korszak anyagára terjedne ki, előtte elkülöníthető volna a járási direktórium anyaga, 1902-1919 elejéig, a világháború és a háborút közvetlenül megelőző évek sorozata /1902 az irattárl reform éve/ és végül 1872-1901-ig egy harmadik sorozat. A fond terjedelme szintén hatással van a tételek illetőleg altételek számára, de hathat rövidebb évkörü sorozatok kialakítására is. Az évkor megállapításánál különösen érvényesíthető a történeti szempont. Nagytömegű háborús akták esetén egy 1914-1918-as sorozat szintén előnyös volna a történeti kutatás számára. 3./ Mi az idő igény e egy tár gyi á trendezésne k? Mivel a tárgyi átrendezés selejtezéssel, jelzetelóssel és repertórium készítéssel kapcsolódik /ez rejtetten az anyagot önmutatóvá alakítja át/ rendkívül időigényes. Az első rendezést becslés alapjául nem lehet venni, mert munkánk során a tételeket többször változtattuk, bontottuk és összevontuk. Minden járási fond átrendezése rendkívül sok időt venne igénybe, mégis ajánlatosnak látszik levéltárankint egy-egy járási /esetleg egy-egy községi/fondnak az átrendezése, mert a rendezés során rendkívül gazdag ismereteket szereznek dolgozóink, teljesen átfogó képük lesz nemcsak az átrendezett fond, hanem az egósz fondtipus anyagáról. A gazdag tárgyi tartalmat pedig rögzíti a rendezést lezáró repertórium. Elsősorban azonban segédlet /mutató/ nélküli tipus fondók jöhetnek számba, 4-/ Összekapcsolh a tó-e sel ejtezés a tárgyi átrendezé ssel,_ég_haJgen^Jbo^ gyan ? Az iratselejtezós a tárgyi átrendezéssel együtt végezhető, ellentétben a többi rendezéssel. A szokványos rendezések során elsősorban a levéltári jelzetekre vagyunk tekintettel, az iratselejtezés pedig az akta tartalmi átvizsgálását és értékelését követeli meg, akárcsak a tárgyi átrendezés is. A selejtezés itt nemcsak lehetséges,hanem szükséges is és pedig a rendezés minden fázisában.
