Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Hozzászólások / 53–72. o.
- 62 nemcsak az iratképző szerveknél tárolt anyagnak, de maguknak a levéltáraknak rendje is számos esetben felbomlott. Hatalmas feladat mindezek rendjének visszaállítása, s igy érthető, hogy a területi levéltárak iratanyagából ma is többszer folyóméter rendezetlen. Ugy véljük tehát, hogy mág hosszú ideig elsődleges feladatunk az őrizetünkben lévő iratanyag hozzáférhetővé tételének biztositása. Már 195354-ben kialakultak e célból munkaközösségek a levéltári rendezések metodikájának kidolgozására. A második ötéves terv alatt vitathatatlanul legfontosabb súlyponti feladat a jelenleg őrizetünkben lévő teljes anyag kutatható állapotba való hozatala. Ez pedig azt jelenti, hogy rendezni kell anyagunkat, segédlettel kell ellátnunk - mert a rendezés megfelelő segédlet nélkül csak torzónak minősíthető - s a felesleges iratoktól meg kell szabaditanunk, vagyis selejteznünk kell. Ez utóbbi kérdéssel most nem kívánunk foglalkozni, azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a rendezésnek a segédletkészítéssel a legszorosabb kapcsolatban kell lennie. Oly iratanyagot ugyanis, amelynek megfelelő segédletei vannak, ha a levéltári rendszer nem is felel meg az iratképző szerv funkcionális jellegének, az eredeti irattári rendben kell megtartani, illetőleg annak felbomlása esetén abba visszaállítani. Meg kell mondanunk, hogy nem fogadható el az az álláspont, amely szerint, ha az egykorú segédlet a mai kutatási igényeket tökéletesen nem elégiti ki, már feleslegessé válik. A rendezés módszereinek problémája az elmúlt évek folyamán sok vitára adott alkalmat s a LOK az 1959-ben megtartott rendezési ankéton, illetőleg a hozzászólások révén kivánta a kérdés megoldását előbbrevinni. Ennek során kitűnt, hogy vannak, akik minden körülmények között visszaállitandónak tartják az eredeti irattári rendszert, s véleménykülönbségek voltak a tekintetben is, hogy fokozatokban lehet-e rendezni, - vagyis hogy előbb minden fondunkat bizonyos alacsonyabbszintü rendezéssel hozzáférhetővé kell tennünk, s csak azután ?: foghatunk a második rendezési szint kialakításához - s végül eltérőek voltak a vélemények abban is, hogy lehete rendezési sémákat fondtipusok szerint kialakitani. (Meg kell jegyeznünk, hogy adódtak a tapasztalat szerint olyan esetek is, amikor a fondnak csak egy - a kutatók érdeklődésének homlokterében álló - részét rendezték $ a fond többi részét nem, ez azonban nem "szintrendezés" ; a már emiitett,