Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - IRATTÁRI MUNKA - Balás Gábor: Építőipari irattárak / 201–206. o.
• 203 zelési könyvek. Ezek e vállalatoknál az iktató és kézbesítési (posta) könyvek. Más kezelési könyvfajta nem nagyon használatos. Név- és-, tárgymutatót nemigen találunk. Nézzünk végig az egyes iratfajtákon. A kivitelezőknél a műszaki iratokba megrendelések, ezekkel kapcsolatos szerződések, levelezések, építési és felmérési naplók, számlapéldányok, jegyzökönyvek, tervrajzok és költségvetések. Mig kis munkáknál mindössze egy vékonyka iratboritékot töltenek meg ezek, addig komolyabb munkáknál az egy építkezésre vonatkozó iratok testes kötegekké duzzadnak. Minél nagyobb kötegről van szó, annál nehezebb bennük tájékozódni. A rendesebb építésvezető (mert hiszen ő vagy technikai, illetve adminisztratív segítőtársa rakja össze az építés iratait) alcsomókat készít. Ezek az építkezés ütemeinek megfelelően külön kötegelésre kerülnek, ha több nagy ütemből álló munkáról van szó. Az egyes kötegeken belül szokásos, hogy alcsomókat készítenek az alvállalkozókkal való levelezésre, az építtetővel való levelezésre s ezekben a megfelelő szerződés egy példányát is elhelyezik. Külön alc som óban van a tervdokumentáció (rajzok, költségvetések). Az építési naplók kis munkánál csak néhány teleirt lapból állnak, de azért 5-6 lapért akár egy százlapos naplót is egyben hagynak sokan. Egy lapra 5-6 napra való bejegyzés is elfér, ha nem vetődnek fel bonyolultabb kérdések s csak az időjárást, létszámot s a folyó munka nemét rögzítik. Ha viszont műszaki, vagy egyéb vitás kérdés merül fel, egy nap alatt több oldalt is teleírnak. Az építési naplókra rendszerint felírják, hogy mily.en munka hányadik naplókötete s a legelső lapon,az építésvezető és ellenőr neve is szokott olvashatóan szerepelni, A felmérési naplókat már sokkal mostohábban kezelik. Ezekben a munka elkészült részeinek méretadatait kellene lehetőleg naprakész állapotban és keltezéssel vezetni. A gyakorlatban viszont az összeállítás csak a számlázási időszak végén utólag történik meg s ilyenkor restellik ráírni a dátumot. Sajnos még a felmérési napló boritólapjáról is sokszor lefelejtik a munka helyének megnevezését. így ha a vaskos napló kiesik az iratc som ójából,, alig akadhat olyan ember, aki meg tudja fejteni, hogy hová tartozik, mert itt a megfejtéshez nem tudunk elektronikus számológépet igény-