Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

- 100 A levéltár és a hábruval kapcsolatos nemzetközi j ogs zabályok Hágában 1954. májusában, 45 nemzet küldöttei nagyjelentőségű nemzetközi egyezményt irtak alá "a kulturális javak fegyveres konfliktus esetén történő védelmé"-ről. Ez az egyezmény hosszú előmunkálatok után született meg. Természetesen a levéltárakat elsődlegesen érdekelte az egyezmény, amelynek főbb pontjait Bautier a továbbiakban ismerteti. Eddig az időpontig ugyanis csak az 1899-i és 1907-i Hágai egyezmények voltak érvényben, ami a háborúval kapcsolatos nemzetközi jogszabályokat illeti, de ezek az egyezmények a "kulturális javak" között nem tettek kifejezett emlitést a levéltárról. Négy pontba foglalja a vizsgálandó témát: 1. / a hadviselő felek kötelességei a levéltárvédelem terén; 2. / a megszálló zsákmányjoga az ellenség iratanyaga tekintetében; 3. / a megszálló hatóságok iratanyagának sorsa; 4. / a háboruokozta károk jóvátétele a levéltári anyagban. (Itt Bautier külön kiemeli az Egyesült Államok, valamint az NDK kivételesen jól felhasználható és körültekintő válaszait a kérdőiv vonatkozó pontjaira. ) Hogyan védik a levéltárat a hadviselő vagy megszálló hatalmak Századokon át, a hadviselők s a megszállók az ellenség levéltárát hadizsákmányként tekintették, s vagy - mint jogbiztositó okmánytárat - elragadták, vagy elégették. Csaknem ugyanabban az időben, amikor Henri Dunant megalapította a Vörös Keresztet (1864), egy német származású amerikai: Francis Lieber, az amerikai szövetségi kormány kérelmére összeállította az "instructions for the government of armies of the U. SÍ in the field" elnevezésű "szabályrendelet, amely az Egyesült Államok hadi kormányzata számára tartalmaz előirásokat, háború esetére. A 34. szakasz értelmében a kulturális intézmények állagait a hadviselő hatalom nem sajátíthatja ki, a 35. §. pedig a "képzőművészeti alkotások, könyvtárak, tudományos gyűjtemények" védelmét irja elő, még az esetben is, ha ezek a szellemi javak ostromlott vagy bombázott területen vannak elhelyezve. /