Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

• 101 Amikor 1880-ban Oxfordban összeült a Nemze.tközi Jogi Intézet, hogy a 3 háborúval kapcsolatos nemze.tközi jogszabályok kézikönyvét előkészitse, Lieber munkáját vette alapul. Az Oxfordi Kódex (1880) 56. §. -a kifejezetten a kulturjavak közé sorolja a levéltárat, s ennek mindennemű rongálását, szándékos megcsonkítását határozottan tiltja. A Hágai egyezmények viszont, anélkül, hogynevszerint is emlitenék a levéltárat, a hadviselő és megszálló felek jogait szigorúan körülhatárolják. A gyakorlatban e jogok (és kötelességek) a következők: 1. A hadviselő vagy megszálló fél köteles gondjába venni a levéltárakat nemcsak a háború közvetlen veszélyei (a harci cselekményekből fakadó károsodás) ellen, hanem a közvetett veszélyek (lopás, fosztogatás, hadizsákmányként tekintés) ellen is: amennyiben a levéltári személyzet elmenekült volna, szükség szerinti pótlásukról is gondoskodni köteles. 2. A megszálló hatóságnak érdeke, hogy a folyamatos dokumentumanyagot, a politikai és hadi iratokat felhasználja saját háborús céljaira és politikai-katona magatartása érdekében: az ellenfél bel-és külpolitikájára vonatkozóan igy nyer tájékozódást, az igy birtokába jutott iratok alapján hivatalos kiadványokban igazolja saját politikáját, áttekinti a hadihelyzetet és az ellenfél terveit. Az első világháborúban a német hatóságok külön levéltári osztályt szerveztek a belgiumi főkormányzóság mellett, elsősorban tájékoztató és propaganda-céllal,-a varsói főkormányzóság mellett pedig egy német levéltári hivatalt, melynek feladata volt a levéltárak gondozása és védelme. . A második világháborúban a németek-megszállta területeken két különböző levéltári szerv működött: az egyik a "Kommissar für Archivschutz" vezetése alatt (ez személyében a porosz állam levéltári főigazgatója, a Birodalmi Levéltárigazgató volt), akinek illetékessége a polgári levéltárakra terjedt ki; e szerv a legfőbb megszállási hatóság mellett működött, tagjai levéltárosok voltak; egy másik szerv pedig a katonai levéltárak vezetőjétől függött, % a megszálló katonai hatóságok mellett működött, feladata speciálisan a zsákmányulejtett katonai dokumentumok felhasználása, s a megszállt területek hadilevéltárainak gondozása volt.