Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

- 48 álló feladatokról. A levéltárakba bekerülő iratanyag sorsának figyelemmel kisérése, az államigazgatási és gazdasági szervek selejtezésének felügyelete szocialista levéltárügyünk egyik legfontosabb vivmánya. Ennek a munkaterületnek megszervezésével, amit hazai levéltári nyelven külső selejtezésnek nevezünk, a magyar levéltárügy már az államositás első évében nagy lépést tett előre az iratvédelem gyakorlati megvalósítására. A legujabbkori iratok kérdései, köztük a selejtezés kérdése a legtöbb problémát adják világszerte, s nemcsak a szocialista országok levéltáraiban. Igaz , hogy a levéltárak selejtezési felügyelete szélesebbkörü a szocialista államokban s ma már természetesnek tartjuk, hogy levéltári munkánknak jelentós hányada esik a selejtezések felügyeletére s a begyűjtéssel kapcsolatos feladatokra. Selejtezésellenőrzési munkánknak alapelvei - mondhatjuk - ma már mindenben megegyeznek a szocialista levéltárügy alapelveivel és az iratanyag védelméről és selejtezéséről szóló 1958:45. sz. kormányrendelet a levéltári szempontokat messzemenően érvény esitette. Szedő kartársnak a selejtezés ellenőrzéséről mondott az a megállapítása, hogy még nem érhettük el a Szovjetunióban, vagy más szocialista országokban elért élet szinvonalat, tudjuk, sok tekintetben helytálló, De azt mondhatjuk, hogy egyes szocialista országok az iratkezelés történeti fejlődésében elért kedvezőbb alapokról indulhattak ki, a Szovjetunió pedig a levéltárelmélet és gyakorlat terén, a szocialista levéltárügy négy évtizedet meghaladó fejlődésének eredményeivel vitathatatlanul élenjár. A külső irattári selejtezések elvégzését az emiitett 1958 évi kormányrendelet végrehajtására kiadott minisztériumi és országos főhatósági selejtezési utasitások és azok mellékleteit képező ügykörjegyzékek szabályozzák. A LOK közreműködésével kiadott legújabb ügykörjegyzékeket röviden ugy jellemezhetjük, hogy az 1951 utáni első jegyzékektől eltérően kizárólag a népidemokratikus korszak iratanyagára készültek, s ez nagyban emeli használhatóságukat. Általános haladást mutat a jegyzékekben a 10 évnél korábban selejtezhető jelentéktelen iratoknak külön kimutatása. A selejtező szervek is általában jobban megtalálják az uj jegyzékekben a saját irataikra vonatkozó cimszavakat. Főérdeme az ügykörjegyzékeknek az általános áttekintés, a megőrzési idők általában jó meghatározása és a