Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

- 92 lapodás egészitette ki a dokumentumcsereegyezményt. A Trianoni békeszerződés értelmében Magyarország köteles az átengedett területekkel együtt az ottani ügyintézéshez szükséges iratokat átadni, az elévülési időhatárt a magánjogban szokásos 30 évben szögezték le; az utódállamok kötelezik magukat, hogy a 2Q-évnél nem régebbi keletű magyarországi vonatkozású iratokat Magyarországnak átengedik. Ami a történeti dokumentumokat illeti: az átengedett területekre illetékes magyar közintézmények kezén lévő, s 1868, január l.után elszállított iratokat Magyarország köteles az utódállamok birtokába juttatni. A Romániával 1924-ben kötött szerződés a telekkönyvekre, továbbá a földadóra, igazságszolgáltatásra vonatkozó, valamint az állampolgársági iratokról intézkedik, A második világháborúban Magyarországhoz visszakerült, Trianonnal elcsatolt területek speciális esetét - levéltári vonatkozásban - a Párizsi békekötés (1947) szabályozta, éspedig a status quo ante alapján. Az időszakosan visszacsatolt területek közigazgatásából származó iratokat, valamint a második világháború alatt elszállított levéltárakat vissza kellett adni, más kérdéseket a békeszerződés alapján külön-külön megállapodások szabályoztak. így pl, Jugoszlávia 1956-ban és 1958-ban folytatott Magyarországgal levéltári természetű tárgyalásokat, s 1960-ban visszaszállításra is került jugoszláv területre mindaz a dokumentum anyag, amely jugoszláv területen jött létre, s többek között megkapta a jugoszláv állam a XVIII. századi illir kancelláriai iratokat is, Magyarország és Csehszlovákia közös levéltári problémáit állandó közös bizottság vitatja meg s a kölcsönösség elve alapján intézkedik. A magyar-osztrák levéltári jogvita szigorúan a proveniencia-elvet hangsúlyozta: Magyarország a magyar állam működéséből keletkezett

, nem pedig a magyar vonatkozású iratokra támasztván igényt, a közös hatóságok kebelében létrejött, Magyarországgal kapcsolatos iratok mikrofilmezését külön, Bécsben székelő állandó bizottság bonyolitja. A Bécsből kiszolgáltatott iratok alapleltára a Magyar- Országos Levéltár kiadványai között a közelmúltban elkészült, Természetesen a Monarchia utódállamai egymás között is levéltári tárgyalásokat folytattak, s igy jöttek létre pl. Olaszország és Jugoszlávia között (a dalmát levéltár kér-