Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

- 87 tulajdonban lévő ingatlanok iratai, a középületek, erdők, közutak, hidak, csatornák, katonai létesítmények, bányák, kikötők, távbeszélő, vízgazdálkodási,gáz- és villanyberendezések stb. tervei és iratai, az elcsatolt terület lakosságának adózóképességére vonatkozó iratok stb. , továbbá a telekkönyvek, zálogjogi iratok, a közjegyzőségek anyaga, a népszámlálási, állampolgársági lajstromok, a polgári- és büntetőperes iratok. Általában - hacsak idevonatkozóan nem kötnek külön egyezményt - az annektált te~ rulettel együtt átadásra kerülnek magánszemélyek takarékpénztári és bankiratai, vállalatok, önkormányzatok stb. iratai. Ha a kérdéses terület részleges vagy teljes kiürítésre kerül, vagy lakosságcsere is történik a az annektálást megelőzően, az elv általában az, hogy a kérdéses területre vonatkozó, az állam jogát érintő levéltári fondok a területtel együtt kerülnek át az utódállamhoz, a lakosságra vonatkozó iratok kivételével. Utóbbiakból azonban a másolatkészítés joga biztosítandó. Ami a történeti levéltárakat illeti, ez már sokkal kényesebb kérdés. Az átengedésre kerülő terület politikai, közigazgatási, gazdasági, egyházi stb. intézményeinek ügyvitelében keletkezett iratok általában a területi elv szerint, a területtel együtt kerülnek átadásra, a területi "vonatkozásúak" esetében már nem követhető ez az elv. A fondok oszthatatlanságának, a történeti levéltárak egységének elvéből kiindulva, csak különleges esetekben - mint pl. az Osztrák-Magyar Monarchia területének széthullása esetén - kötnek ettől eltérő szellemű egyezményeket. A történeti levéltárak átadására tehát általában nem kötelezhető a terület régi birtokosa, egyes, elszigetelten kiemelt történeti dokumentumokéra még kevésbé. A történeti kutatás érdekében, barátságos megegyezés, vagy kölcsönös iratcsere-egyezmény alapján számos példa sorolható fel, amikor mégis kiszolgáltatják a történeti levéltárakat. Bautier a továbbiakban ilyen tipusu egyezségek példáit sorolja fel. Az 1860-71 közötti évek szerződéseiből fakadó levéltári jogviták Az 1860 évi Turini békében Szardínia királya átengedte Franciaországnak Szavoját és Nizzát, s a szerződés levéltári záradékai hosszú évtizedekre húzódó bonyodalmakat s uj meg uj tárgyalásokat vontak ma-