Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A Szegedi Városi Építési Tervtár / 39–52. o.
- 43 Szeged megyeszékhellyé tételére, és ezzel kapcsolatban egy több, mint 600 helyiséget magában foglaló megyei tanácsháza épitkezése bizonyítanak. E vázlatosan bemutatott fejlődés irásos dokumentumai javarészben a városi tervtárban megtalálhatók és a levéltárba adás alkalmával a mintegy 2000 épület terveit magában foglaló dokumentáció közel félév alatt 2300 épület terveinek gyűjteményévé bővült ki. Szegeden 1954-ben 12.830 lakóépületet irtak össze. Ebből 7.879, tehát a 60 %-a egylakásos, 5255 a kétlakásos, vagy annál több lakást magában foglaló lakóépület. (3) Tervrajzaink túlnyomóan az utóbbi kategóriába tartozó épületekről vannak. Tehát a város 2300 lakóépületéről levéltárunkban lévő terv, az értékesebb épületek 40 %-át képviseli. A tervtár darabjainak jelenlegi felhasználhatóságát és azzal együtt értékét azonban nemcsak ez a körülmény jelenti. Ezt az értékmérőt az is eldönti, hogy milyen terveket tartalmaz a tervtár. Elsősorban a Nagy- és Kiskörúton belüli városrészek, tehát a városias mag terveit foglalja magában, annak a területnek a lakóépületeit, ahol jelenleg is leggyakrabban folynak az épitkezések. A szilárdabb anyagból épült és ezáltal értékesebb épületek tervei megtalálhatók levéltárunk tervtárában. Jelenleg a városfejlesztés során arra törekszik a városvezetés, hogy a belső lakóterületeken építkezzenek, ahol még a foghijas telkek, földszintes, vagy egyemeletes épületek átépitésével lehet közmüvekkel ellátott és a városképet kedvezőbbé alakitó lakónegyedeket kialakitani. Ennek a várostervezési politikának tud a levéltár segitséget adni a tervtár darabjai ut-* ján. A tanácsi irányitás alatt álló várostervezés nem a külső kerületeket fejleszti, amint az a felszabadulás előtt történt, amikor nedves területen közmüvekkel el nem látott telepeket létesítettek. Sajnálatos, hogy az árvíz által el nem rombolt 400 lakóépületről eredeti terv alig akad a levéltárban. A műemlékek helyreállitása szempontjából ez hátrányt jelent. A műemléki és városképi jelentőségű, vagy bármilyen árvizelőtti épülettel kapcsolatos munkálatok esetén azok felmérése elkerülhetetlen. Ez pedig tetemes költséget jelent. A tervtár a mérnöki hivatalban A tervtár nevet csak a századforduló óta használják. A mérnök-