Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.
- 42 A levéltárak központi irányítása. A levéltárak központosítása igen nagy haszonnal járt, ezt az eddigiek alapján összefoglalóban elmondhatjuk. A központosítás tette lehetővé a levéltárak munkájának összehangolását és közös célok : kitűzését, ezek határidpre való megvalósítását. így sikerült az elsó években nagyszabású iratmentési akciót szervezni, az alapleltározást minden levéltárban elvégeztetni, a rendezéseket és selejtezéseket a levéltárakban iméiginüitani, a feudális conscriptiók katalógusának, az országos fond jegyzéknek alapvető munkálatait megszervezni. Lehetőség van arra a Központ utján, hogy a levéltárügy előtt álló feladatokat a hazánkban végbemenő kulturális forradalom általános céljainak megfelelően, más tudományos (elsősorban történettudományi) tervekkel összehangolva tűzze ki. Mindez nem szabad, hogy azt jelentse, hogy a levéltárak elszigetelődnek a helyi párt-, igazgatási, kulturális vagy tömegszervezetektől. A levéltárak az irattárak és selejtezések ellenőrzésével segítik a helyi tanácsok és vállalatok munkáját, bekapcsolódnak a helytörténeti kutatásokba, segítik a népművelő munkát. Ugyanakkor alkalmuk van arra is, hogy nem elszigetelve, hanem bekapcsolódva ezekbe a munkákba - képviseljék a levéltárak érdekeit, különösen ha a levéltárosok a helyi szervezetek (TTIT, Történeti Társulat) tagjai vagy vezetői, méginkább ha tanácstagok. A központi irányitásnak alapja, hogy a levéltárak a központ által megadott szempontok alapján munkatervet készítenek és a központ a munkatervek teljesítését ellenőrzi. Eleinte a tervek teljesítéséről negyedévi, később félévi és évi beszámolók készültek. Ma már csak évi beszámolót kell készíteni. A terv- és évi beszámoló két részből áll. Az első rész kötetlen formában ismerteti a levéltár általános helyzetét, perspektivikus feladatait, a munkák által elérni szándékozott vagy elért előrehaladást, a szakmai problémákat és gyakorlati nehézségeket. A második rész 16 kérdéscsoportra tagoltan ad részletes ismertetést. A levéltári munkák szakmai, tudományos szintjének és egységes megoldási módoknak biztosítása céljából a Levéltári Osztály a fontosabb feladatok esetében részletes munkautasitásokat dolgoz ki, ezeket ujabban a Levéltári Híradóban is közzéteszi. (Ilyenekvoltak a kéziratos térképek mutatóinak, a feudális conscriptiók regesztáinak, a repertóriumok, a fond-