Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

- 43 jegyzékek elkészítéséhez készült utasítások). Nem tudna azonban az Osztály jó munkát végezni, ha nem támaszkodna a Levéltári Tudományos Tanács. a Módszertani Kollégium, a különféle konferenciák és a többéves időközben egybehivott kongresszusok, általában valamennyi levéltári dolgozója munkájára* Egyik legfontosabb feladata a Központnak, hogy a levéltárakat a levéltárügy szocialista felfogására, az agitativ propagandafeladatokra rávezesse, ránevelje. Ezen a téren csak az utolsó három évben tettük meg egy sokat Ígérő fejlődés első lépéseit. Ezen a téren a Központ feladatát nem tudta kellóképpen betölteni és ma sem tölti be ugy, ahogy kellene. Ugy érzem, a Központ nem tudott eleget foglalkozni a vezetésére bizottakkal, sokszor azok egyéni problémáival sem. Ezen a téren is csak az utóbbi két évben következett be javulás, mikor is sűrűbben jöttünk össze, sűrűbben jártunk a levéltárakba és igy több alkalom nyilott az emberekkel való foglalkozásra. Külön hangsúlyozni kivánom azt a felelősséget, amely az egyes levéltárak vezetőire hárul azon a téren, hogy a levéltárak politikai munkát végezzenek, ezt a munkát tekintsék a legfőbb levéltári feladatnak. A vezetőnek is állandóan foglalkoznia kell a beosztottakkal, azoknak nem csak szakmai, hanem politikai fejlődésével is. Az, amit 1956 előtt személyzeti munkának neveztünk, az ma elsősorban és legfőképpen a levéltárvezetők feladata. Pártunk és Kormányunk az utolsó tiz évben egyre erősödő mértékben nyújt anyagi lehetőséget a levéltárak számára. A költségvetési összeg nem számitva az Országos Levéltár épületének rendbehozására felhasznált felujitási hitelkeretet, 50 százalékkal emelkedett az utolsó 3 évben. • A Levéltárak Országos Központjának külföldi kapcsolatai. A Levéltárak Országos Központja 1956-ban más népi demokratikus országokkal együtt belépett a Levéltárak Nemzetközi Tanácsába és részt vett a Firenzei III. Nemzetközi Levéltáros Kongresszuson. Azóta az Osztály képvisel-? tette magát a zágrábi (1957), a wiesbadeni (1958) és a lisszaboni (1959) Kerek Asztal értekezleteken, az európai levéltárügyek vezetőinek összejövetelein, valamint négytagú delegátus vett részt a Stockholmi IV. Nemzetközi Levéltáros Kongresszuson. 1956-ban igen fényes külsőségek között ültük meg az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulóját, valamennyi népi demokratikus ország képviseltette magát, jelen volt a Levéltárak Nemzetközi Tanácsának ak-