Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - FIGYELŐ - A levéltáros munkája az emberi együttélésben / 251–254. o.

- 253 nyos, vagy társadalmi egyesületeknek. Lapokat szerkesztenek, vagy. ilyenek szerkesztőségében vannak, illetve ezek megbecsült munkatársai. De a publikálásnak más módja is van, igy például az anyag'bemutatása kiállitások alakjában. A levéltári anyag ilyen kiállításának általában nagy a vonzóereje/ de vannak vele kapcsolatban bizonyos problémák is. Kérdéses az iró számára, hogy vajon azok, akik egy ilyen kiállítást végignéztek, jobban érdeklödnek-e azután a levéltárak iránt s csábit ja-e őket a levéltári kutatómunka? Az pedig nem is kérdéses számára, hogy ezek a kiállitások sohasem adnak hü képet a levéltárakról, mivel általában csak a mutatós anyag kerül kiállitásra. Éppen ezért a kiállitások helyett azt javasolja, hogy célszerű lenne áttérni arra a gyakorlatra, amit az utóbbi években a múzeumi anyaggal kapcsolatban-kezdett el a holland rádió. Itt évekre előre betervezett előadássorozatot hirdettek a holland muzeumokban lévő műkincsek ismertetéséről. Akik erre jelentkeznek, azoknak kitűnő reprodukciókban megküldik az ismertetésre kerülő műkincset, úgyhogy azt már kézben tartják akkor, amikor a kiváló művészettörténészek róla szóló előadását hallgatják. Egyébként ezeket az előadásokat is megküldik nekik később nyomtatásban is. A levéltári anyaggal kapcsolatban is ilyesvalamit kellene elkezdeni, persze nem azonos formák között, mert az itt nem lenne eléggé vonzó, hanem a holland közösség kialakulásának és életének történetéről kellene előadássorozatot hirdetni s ezeket az előadásokat kellene a levéltári anyagok alapján a legkiválóbb szakembereknek megtartani. Itt feti fel azután azt a kérdést, ami valójában kezdettől fogva foglalkoztatta: de hát mi a levéltáros? Csak a levéltár kezeloje-e, vagy történész is? Idézi ezzel kapcsolatban a holland Handleiding idevonatkozó utasitását, amely szerint a levéltáros elsőrangú feladata az anyag leltározása s csak ennek megtörténte után foglalkozhat forrásközlésekkel. Tulajdonképpeni történelmi tanulmányok Írására a Handleiding azonban nem is gondol s igy élesen elhatárolja egymástól a levéltárost és a történészt. Ugyancsak idézi az angol Jenkinson Hilary irását is az A Manuál of Archive Administration, London 1937-ből, aki szerint a