Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - FIGYELŐ - Padányi Gulyás Gyuláné: A francia levéltárak és a kutatók / 230–237. o.
- 236 ban végzett kutatásokról és a személyesen, vagy Írásbeli megkeresés utján jelentkezett kutatókról, ha más és más rendszerben is, de nyilvántartást vezet, Mahieu igen fontosnak tartja, hogy a valaha elmélyült kutatásokat végzett tudósok-készitette cédulaanyag - amelyet a levéltárak általában őrizetbe vettek s igy megmentettek a pusztulástól - a kutatók rendelkezésére álljon, legfontosabb azonban az általános katalógus mi előbbi, kétpéldányban történő elkészitése. Egy példány a kutatóteremben álljon, s azt a kutatók szabadon forgathassák! A kutatók munkáját megkönnyitő javaslatok között legfontosabbak azok a fejtegetések, melyek leltárak és repertóriumok széleskörű készitését és a kutatóteremben való használatát sürgetik, Mahieu fölveti a kérdést, meddig terjedjen, milyen keretek között maradjon a levéltáros irányitó szerepe, hogyan s mennyiben segitse a hozzáforduló kutatót? A pontokbafoglalt irányelvek között, az udvarias és szivélyes fogadásra, bánásmódra vonatkozón kivül érdekes az a pont,amely a népszerüsitő célú, valamint a genealógiai kutatások határozott megtagadására vonatkozik; egyebekben szerző leszögezi, hogy a levéltáros dijazásért semmiképpen sem vállalhat kutatást, s hogy hiteles másolatot csak birósági megkeresésre kaphat, un, "szabad", nem-hiteles másolatot pedig csak szakemberrel végeztethet a kutató. Igen jó ötletként idézi Blaquiére egyik javaslatát, mely szerint a francia levéltárak "olvasójeggyel" látnák el kutatóikat, akik igy, ezzel az olvasójeggyel, mint "útlevéllel" bármelyik levéltárban, bármikor kutatást végezhetnének. X Mind az 1957. évi területi értekezletek, mind pedig az 1959. évi levéltároskongresszus jegyzőkönyveiből szinte ritmikusan visszatérő mottóként tűnik ki az, hogy a francia levéltárak is szélesre tárják, - vagy legalább is akarják tárni - kapuikat a nagyközönség előtt, hogy a francia levéltáros többé nem begubózott, elzárkózó tudóstipus, hanem akarva- nem akarva a közönséget szolgáló, tudományos képzettségű tisztviselő. Friss levegő árad be a francia levéltárakba, s a tárt kapukon