Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: A román állami levéltárak / 215–223. o.

- 21 9 Erdélyi Kincstartóság iratait és egyéb régi iratanyagokat is magában foglaló levéltárát. 1875 után ezek legnagyobb részét a Magyar Országos Levéltárban, Budapesten egyesitették. Az állami levéltárak kialakulása. 1. / A Craiovai Állami Levéltár. 1938-ban már gondoltak az itteni levéltár megalapítására, de erre csak 1931-ben kerülhetett sor. Közben a levéltár iratanyaga egy darab ideig Bukarestben is volt. A levéltár 1937 óta tartozik az állami költségvetés keretébe. Románia egyik legérdekesebb országrészének, Olténiának az iratanyagát őrzi. 1951. után a Craiovai kerületben 3 filia is alakult. Egy Turnu-Severinben, egy Tirgu Jiuban, egy pedig Caracalban. A Craiovai Levéltár 4500. fm iratanyagot tartalmaz. 1956-ban az összetartozó fondok rendezése befejeződött. Igen értékes adatokat tartalmaz az 1821. évi-havaselvei paraszt-felkelésre vonatkozólag. A különféle bankok és iparvállalatok mellett gazdag anyaggal van képviselve a közigazgatás. Mellettük a különböző kulturális intézmények, továbbá az egyházi testületek. 2. / A Kolozsvári Állami Levéltár. 1920-ban alakult meg a Kolozsvári Állami Levéltár. Ide kerültek Kolozsvár város iratai 1331-töl"1833-ig £.á Kolozs megye levéltári anyaga 16Ö5-től 1893-ig. 1924-ben a következő családi levéltárakat szerezték meg: Kemény (1342-1833), Barcsay (1439-1858), Csató (16^9-1886), Doboly (1545-1857) és Récsey (1578-1855). 1934-ben került be a Zalatnai Kémiai Üzemekből az Erdélyi Kincstartóság Levéltára. Ebben volt a Eelso Bányahivatal, a Zalatnai Uradalom és a Bányabizottság levéltára is (1698-1899). Ezután Udvarhelyszék levéltárának (1577-1867) megszerzése következett, majd Torda megye (1607-1889), továbbá Torda város levéltárának (XVII. -XIX, század) beszállitása, s végül Aranyos-szék levéltárának begyűjtése (1605töl).