Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: A román állami levéltárak / 215–223. o.
- 220 1940-ben Szatmár-megye (1577-1910) és Szatmárnémeti város (1765-1867) levéltárának megszerzése volt soron. A bécsi döntés után az intézmény székhelyét Nagyszebenbe tették át, az iratok egyrészét pedig Tordára és Torda-fürdöre szállították, 1945. szeptember 29-én. az intézmény székhelye visszakerült Kolozsvárra. 1949-ben került sor Dés város levéltárának (1236-1876) megszerzésére. A Désaknai sóbánya iratainak egyrésze, Szilágy-megye levéltárából bizonyos fondok, Felső-Bánya (1455 = 1872) és Szamosujvár levéltára (1702-1879) voltak ezt követőleg a begyűjtött anyagok, 1953-ban Magyarországról visszakerült Beszterce város régi levéltára (1290-tol). 1950 után a levéltár átvette a megszűnt bankok iratait is. 1951 óta a Kolozsvári Állami Levéltár alá a következő helyeken lévő filiák tartoznak: Enyed, Dés, Beszterce, Naszód, Torda és Zilah. 3. / A Temesvári Állami Levéltár. A Bánságnak a török uralom alól való felszabadítása után 1718ban alakultak meg olyan közigazgatási hivatalok, katonai és egyházi hatóságok, biróságok, melyek jelentős levéltári anyagot hoztak létre. Ezen levéltárak egyrésze Budapestre került, mások selejtezés és nemtörődömség áldozatai lettek. Az iratok jobb megőrzése érdekében alapitották 1932-ben a Temesvári Állami Levéltárat. Az uj levéltár a Bánság 30 évnél régebbi összes iratait begyűjtötte. Jelentős munkát igényelt a régi katonai levéltár (1716-1912) rendezése, A legfontosabb fond Temesvár város levéltára (1718-1916. 1951 után az alábbi városokban alakultak meg filiák: Arad, Karánsebes, Lúgos és Resicza. Ezek kb. 900 fondot őriznek, 4. / A Naszódi Állami Levéltár. A Naszódi Állami Levéltár 1937-ben a "Naszódi Határőr Múzeum" mellett létesült. 1944-ig legjelentősebb fondjai az alábbiak voltak: Beszterce város régi levéltára, a "Naszódi autonóm kerület" (18611877) anyaga, a Naszódi Határőr Múzeum (1762-1851) gyűjteményes iratai. A levéltár mellett emlitésre méltó a "Gheorge Cosbuc" és a