Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

- 23 Levéltári területen évszázadok óta - kivéve az Országos Levéltár épületét - jelentós épületberuházás nem történt; ez természetesen ma már égető szükséget okoz

a A tervezett Népi Demokratikus Levéltár épületének felépitése mielőbb kívánatos, mivel az uj épület valamennyi budapesti levél-:, tár helyzetén változtatna, nemcsak az 1945 utáni minisztériumi anyag elheF* lyezését biztosítaná. Bár az országban a levéltári anyagnak jelentékeny része sérült, pe& nesztől megtámadott, egyszóval restaurálásra szorul, iratrestauráló mü-;= hely csak 1949 óta működik az Országos Levéltárban, Ez a műhely is csak 1957 óta alkalmaz korszerű technológiai eljárásokat. Az 1957 óta éveken át kitartó rendszerességgel kibővített műhely jelenleg egy jugoszláv gyár^t^ mányu laminátorral, vákuumos szárító- és fertőtlenítő géppel rendelkezik, épülőben van egy gázositó kamra, A műhely hat dolgozójával gondoskodik az Országos Levéltárba kerülő iratanyag fertőtlenítéséről és folyamatosan vég<zi az egész levéltári hálózat iratkonzerválási és restaurálási munkáit. Külön könyvkötőmühely is működik az Országos Levéltárban. Ez az összes levéltárak fedőlemez- és dobozszükségletéről gondoskodik és kapacr= tásának megfelelően könyvkötési munkákat is végez. Ugyancsak az Országos Levéltárban 1934 óta folyik mikrofilmezés, mely biztonsági mikrofilm felvételeivel az anyag védelmét szolgálja. Kezdetben kézi Leica felvevő géppel évi 8-10. 000 felvétel volt a teljesítmény. A 3 éves terv keretében 1947-ben kapott az Országos Levéltár elsőizben nagyteljesítményű mikrofilméivé telező Co előhívó.berendezést. Az utolsó két évben - részben a mormon genealógiai társasággal kötött szerződés alapján, részben beszerzés utján a fotólaboratórium két modern nagyteljesítményű felvevőgéppel és két előhívóval gyarapította felszerelését. A levéltárakon belüli anyagvédelmen túlmenően a szocialista levél-v tárügy a jövőben levéltárba kerülő iratanyag sorsát is figyelemmel kiséri. Erre tulajdonképpen az érvényben lévő levéltári törvény nem is ad módot.. Ellenben a LOK fennállása alatt két selejtezési rendelet is látott napvilágot, melyek minden hibájuk mellett lehetővé tették, hogy a levéltárak ellenőriz'-' zék a selejtezést, mely az iratok életében kétségtelenül a legveszedelmesebb időszakasz. Az első un

0 selejtezési rendelet a 185/1951. sz. kormányrendé^ let volt. Ez a rendelet és a végrehajtása tárgyában a Közoktatásügyi Minisz^;