Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

4 24 tériummal egyetértésben kiadott tárcarendeletek előirták, hogy országunkban minden közületi szerv a működése során keletkezett iratokat 5 év elteltével selejtezés alá vonni köteles. Természetesen köteles a rendelet életbelépése előtt még nem selejtezett régi (tökéskori) iratanyagot is selejtezni. A selejtezés az egyes tárcák által kiadott ügykörjegyzékek alapján történt. A levéltárak 1952-ben elsősorban közigazgatási vonalon megyei és járási selejtezési értekezleteken oktatták ki az irattárak selejtezési felelőseit a selejtezési eljárás szabályszerű lefolytatására. A selejtezők külön csoportba válogatták a levéltári megőrzésre érdemes,(é.zen bolül ismét a magyar munkásmozgalom történetére lényeges adatokat tartalmazó) iratokat, az ügyvitel szemportjából még bizonyos ideig fontos és kiselejtezhető iratokat. A levéltárak a selejtezéseket menetközben,ellenőrizték., de mindenképpen igyekeztek a selejtezések befejezése után a selejtanyagot zúzdába kerülés előtt még egyszer átvizsgálni. Ennek ellenére az első években sűrűbben, ma már ritkábban selejteztek és selejteznek iratokat a levéltárak megkerülésével is, ami természetesen az értékes iratok megsemmisülésére vezet. Nem mondhatjuk, hogy az elmúlt 10 év alatt minden tekintetben elértük az irattárak ellenőrzése terén a Szovjetunióban, vagy más szocialista országban elért szinvonalat. Ennek részben mi is okai vagyunk. Túlságosan nagy feladatot vállaltunk, úgyszólván minden szervet ellenőrizni akartunk, olyan szerveket is, amelyeknek iratai semmiféle szempontból sem értékesek. Bár minden évben szó volt róla, talán most végre elérkeztünk oda, hogy összeállithassa minden levéltár azoknak a szerveknek a jegyzékét, melyek levéltári szempontból nem képeznek értékes iratokat. Rossz volt az első selejtezési rendelet egyes részeiben, nem voltak megfelelőek az első ügykörjegyzékek, már csak azért sem, mert főleg a kapitalista korszak iratféleségeit tartották szem előtt, a szocialista korszak vállalati és közigazgatási anyagára nem adtak megfelelő irányitást. Ezért 1958-ban uj rendelet jelent meg az iratok védelméről és a selejtezésről, a 45/1958. sz. kormányrendelet. Ez a rendelet az őrzési időt már 10 esztendőben állapitja meg és uj ügykörjegyzékek szerkesztését irja elő. A Levéltári Osztály az egyes tárcák által kiadott végrehajtási utasításoknál, a selejtezési ügykörjegyzékeknél a levéltári szempontokat általában érvényesíteni tudta.