Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Hadnagy Albert: Tolna Megye Munkaerőgazdálkodási Hivatalának iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1951: 4,5 iratfm. / 85–88. o.

A nunkaerőgazdálkodást hivatalok jelentősége azonban az elicövetkeaő 2 év alatt nagy mértékben lehanyatlott a munkaerőközvet'tés terén annak következtében, hogy a kormány az akkor már túlsúlyban iévö állami vállalatok felé a kötelező közvetítést megszüntette a így a hivatalok hatáskőre a valóságban <: seren a minimumra csökkent. Az 4050. évi Január hó 8-án kelt 8/d950. MT számú rendelet, mely e hivatal helyébe a Munkaerőtartalékok Hivatala cimon uj szervet létesített, ennek legfőbb hivatását már abban határozta meg, hogy köteles a népgazdaság részére iparos- és kereskedőtanuló képzés utján a szükséges munkaerőket biztosítani. E célból hatáskörükbe utalta az iparos és kereskedőtanulóisicolák, tanműhelyek és tanulóotthonok fenntartását, irányítását és ellenőrzését a gyakorlati oktatás megvalósítását, a beiskolázási terv ellenőrzését. Így változott át évek során az eredeti szakmaközi munkaközvetítő iroda a munkaerőgazdálkodási hivatalon keresztül a munkaerőiartalékok hivatalává, majd olvadt bele a tanácsi szervek közé, folytatván ott működéséi külön ügyosztályként, mint a megyei tanács munkaügyi osztálya, E hivatal történetének rövid néhány esztendeje mögött az ország gazdasági és társadalmi átalakulásának hatalmas méretei rejtőznek éspedig sokkal jelentősebbek annál, mint amit maguk a hivatali cimek elárulnak. ^Tolna megyében az említett három szerv közül csak kettőnek : éspedig a közmunkaűgyi hivatalnak és a munkaerőgazdáikodási hivatalnak maradtak fenn az iratai kisebb, vagy nagyobb mértékben, míg a gazdasági munkaközvetítő szerv iratai elvesztek. E helyen tehát a Tolna megyei munkaerőgazdálkodási hivatalnak a szekszárdi állami levéltárba került iratai alapján a hivatal néhány évi működéséről lesz szó nagy vonásokban. Az elmondottakból kitünőleg a testi (és bizonyos keretek közi a szellemi) munkások közvetítését Tolna megyében is a szakmaközi munkaközvetítő iroda látta el, s működésének jelentősége, mely az első két esztendőben, 4945. és 4946. években nem volt. számottevő, az ország iparosításának gyors fejlődése következtében egyre jobban megnőtt Iktatott iratanyaga csak az 4949. évtől kezdődően maradt meg összefüggően, míg az 19454948, évig tartó működéséről mindössze iktaíókönyve tájékoztat A hivatal működését az iktatókönyve tanúsága szerint 4945. szeptember 25-én kezdte meg és szerény keretek után évről-évre emelte jelentőségét A szakmai munkaközvetítőn*, majd utódjának, a Munkaerőgazdálkodási Hivatalnak Tolna megyében is nehéz volt áttörni a kispolgári gondolkodást, mely e téren abban nyilvánult meg, hogy semmiképpen sem akarta igénybe venni a munkaközvetítésnek itt vázolt módozatait és még mindig abban a gondolatban élt, miszerint minden munkáltató ott és ugy teremti elő munkaerőszükségletét, amint azt jónak találja, vagy amint oz az adott viszonyok közt lehetséges. A Munkaerőgazdáikodási Hivatal Tolna megyében, mely határozottan mezőgazdasági jellegű megye volt, s igy a munkaerőgazdálkodás tekintetében nem játszhatott döntő szerepet, mindjárt működése kezdetén nagy erővel látott hozzá hatásköre kiépítéséhez s erőteljes intézkedésekkel, sok esetben pedig példás büntetésekkel csakhamar elérte azt. hogy a munkáltatók nem mertek többé munkaerői alkalmazni e hivatal tudtán és beleegyezésén kivü!. A munkaerőgazdáikodási hivatal elődjétől, a szakmaközi munkaközvetítőtől eltérően teljes mértékben felismerte azokat a nagy és döntő erőket, amelyek a munkaerő tervszerű irányításában és a vele való gazdálkodásban rejtőztek és az uj állami és társadalmi írend felépítésében elhatározó szerepet játszottek. Gazdasági és szociális téren közreműködött a munkanélküliség elhárításában, a szakmunkásoknak szakterületekre való irányításában, a munkások testi épségének védelmében, a szakmunkások többnyire káros, illetve önkényes vagy célszerűtlen fluktuációjának megakadályozásában, illetve egyes fontos üzemek folyamatos termelésének biztosításában szakmunkásaik összetartása által, a kollektív szerződések elosegítésében és megtartásában, a munkaügyi panaszok elintézésében, a munkavédelmi szabályok megtartásában, elháríthatatlan esetekben a közmunkák szervezésében, a tanoncok szerződtetésében és jogaiknak védelmében és igy tovább az életnek majdnem minden területén, ami csak hatáskörét érinthette. Munkaközvetítési feladatai mikén! említettem, összezsugorodott annak a kormány rendelkezés* nek következményeképpen, amely lehetősé tette, hogy az állami vállalatok közvetítés nélkül is alkalmazhatnak munkaerőket. Erre a rendelkezésre azonban égetően szükség volt, mert a munkaközvetítésnek r

fcntváZ;Olt formája sem volt mentes bizonyos bürokratikus nehézségektől s ennek: 87