Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Hadnagy Albert: Tolna Megye Munkaerőgazdálkodási Hivatalának iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1951: 4,5 iratfm. / 85–88. o.

következtében nem tudott lépést tartani azokkal az igényekkel, aranyok az állani ipari és gazdasági vállalatok részéről - messze űzvén a gyors fejlődés s;óvetkestében a munkanélküliség rémét <• veit- ^-v'vj^en elsöprő erővel jelentkeztek Hatáskörének összezsugorodása természetszerűleg ere fényezte ázt, hogy e hivatal keletkezésekor gyorsan kiépitett járási szervek egymásután megszűntek és az egész hálózatból egyedül a megyeszékhelyi szervezet maradhatott fenn és folytathatja működését a mai napig teljesen megváltozott keretek közt Hivatali ciciének a munkaerőtartalékok hivatalává való változása is jelzi, azt a változást, amely e hftraíál történetében bekövetkezett A szűk térre korlátozódott munkaközvetítés feladatán kívül működésének fővonását a munkaerőtartalékok utánpótlásának a biztosításában találjuk meg, mely téren főleg az ipari tanulók képzésében vihet továbbra is jelentős szc-repeí attól eltekintve, hogy működésének politikai tartalma az emiitettek szerint továbbra is változatlan maradt 3. Áttérve a rennmaradt iratok értékelésére, csak annyit szükséges elmondani, hogy az iratok tartalma megfelel e hivatal itt vázolt történetének és működésének. Az iratok terjedelme azonban nagyobb, mint leltáruk mutatja, mert az Iratok tanulmányozása során az derült ki, hogy teljesen ismeretlen és ki nem deríthető okokból a körzeü kirendeltségek iratanyagának egy része is helyet foglal az iratok közt Egyébként a fennmaradt iratokhoz csak íktatókönyv tartozik, nem sokat mondó tartalommal s ezért az iratok tanulmányozása hasznosan csak az iratok egyenkénti átnézésével lehetséges. A fennmaradt tanonclajstromok inkább gyakorlati célokat szolgálnak. Különleges érdekességfi egyedi iratanyaguk azonban nincs. E hivatal működésének itt történt jellemzése nem hagy kétséget a tekintetben, hogy ezeknek az iratoknak a kutatása és tanulmányozása a kutatóknak és történetírók számára nem elhanyagolható feladat