Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Hadnagy Albert: Tolna Megye Munkaerőgazdálkodási Hivatalának iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1951: 4,5 iratfm. / 85–88. o.

munkakinálat esetében a munkaközvetítés kizárólag a szakszerv esetek feladatát képezi s minden egyébv akár hatósági, akár magán munkaközvetítés megszűnik. A szakszervezeteknek feladatuk ellátása ériekében többek közt minden megye székhelyén szakmaközi munkaközvetítő irodát kellett íétesiteniök. Ennek a munkaközvetítő irodának, mely a tanoncok közvetítését is ellátta, a közvetítése díjtalan és független volt a közvetítettek szakszervezeti tagságától. A munkáltató munkaerőszükségletét ettől áz irodától függetlenül azonban csak abban az esetben elégíthette ki. ha az iroda az igényelt munkaerőket 3 nap alatt nem tudta rendelkezésére bocsátani és erről írásban értesítette. A szakszervezeti munkaközvetítők feladatuk ellátása érdekében munkaerőnyilvántartást voltak kötelesek vezetni, úgyszintén tevékenységükről is. A munkakereslet és munkakinálat közti különbségek kiegyenlítéséről az egyes munkaközvetítők közt a szakszervezeti tanács volt köteles gondoskodni. Néhány nappal később, ezzel párhuzamosan, az Ideiglenes Nemzeti Kormány szabályozta a közérdekű munkaerőgazdálkodást. vagyis a közmunkakötelezettséget, létrehozván ennek szükséges szerveit az Országos Közmunkahivatalt mint központot és ennek vidéki szerveit, a közmunkaügyi felügyelőket és a közmunkanyilvántartókat. A 400 800/1945. FM ss. rendelőt pedig 4945. október 48-án megszüntette a mezőgazdasági munkaközvetítés minden eddigi formáját és a munkaközvetítést a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségére (FÉKOSs) bízta, átszervezvén az addig működő országos gazdasági munkaközvetítő hivatalt országos gazdasági munkaügyi felügyelőséggé. Az erdő- és mezőgazdasági munkaközvetítést ettől kezdve e szervek a szakszervezeti munkaközvetítők mintájára voltak kötelesek foganatosítani. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezései értelmében 4945 végén tehát az ország munkaerőgazdálkodása három irányban fejlődött ki. A közmunkaerövel való gazdálkodást a közmunkaügyi hivatalok irányították a testi és (a közszolgálati alkalmazottak kivételével) a szellemi munkások tervszerű munkába állítását a munkaerögazdálkodási hivatalok szervezték meg ós végül az erdő- és mezőgazdaság szükségleteit az országos gazdasági munkaügyi felügyelőség irányításával az ennek alárendelt és kizárólagosan csak eddig a határig működhető szervei biztosították. Mindhárom szervezet az ország újjáépítésének a szolgálatában állott és éppen ezért működésük és a működésük következtében keletkezett iratanyaguk mind a helytörténeti, mind az országosan egyetemes történetírásnak jelentős anyagát képezi: E szerveknek működését a dolog természete szerint még rendkívül sok más rendelet is irányította, melyeknek részletes felsorolása e tanulmány keretében nem lehetséges. Az előbbiekben ismertetett főbb Jellemvonások azonban eléggé ismertetik ennek a forrásanyagnak tulajdonképpeni mibenlétét A fordulat éve. a magánvállalatok társadalmi tulajdonba vétele és a tervgazdálkodásnak is szükségszerűen át kellett alakulnia: eddigi hármas szervezetét fel kelleti adnia. Az 4948. december 8-án kiadott 42 400/4948. Kora. számú rendelet a munkaerőgazdálkodás központi irányítása, valamint a munkaerőszükséglet tervszerű kiegészítése végett létrehozta az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalt. A hivatal feladatát képezte: a) a fizikai és értelmiségi munkaerők számbavétele és nyilvántartása, b) a munkaerőszükséglet megállapitása és nyilvántartása, c) az általános munkaközvetítés, valamint a tanonc közvetítés, d) a szakmunkások és egyéb fizikai vagy értelmiségi szakképzett munkavállalók utánpótlásának, szakmai átképzésének irányítása és biztosi* tása, e) az előbbi pont alá nem eső szakoktatás, valamint a tanoncképzés tervszerű irányítása tekintetében a véleménynyilvánítás. Ez a hivatal jogosult volt céljai megvalósítása érdekében a. munkáltatókat adatszolgáltatásra kötelezni munkaerögazdálkodási kérdésekben és határozatai végrehajtásának biztosítása céljából bármely vállalatnál vagy üzemnél helyszíni vizsgálatot tartani. E rendelet következtében az erdő- és mezőgazdasági munkaközvetítés kivételével, mely közben a DÉFOSz hatáskörébe került, minden más munkaközvetítés s velük együtt a szakmaközi munkaközvetítő iroda is megszűnt Az átszervezésnek nyolc hónap leforgása alatt kellett megtörténnie, mely időpontig az előző szervek még működhettek. A törvényhatósági jogú és megyei városokban, valamint az összes járási székhelyeken körzeti kirendeltségeket kellett szervezni, melyek eleinte csak központjuk felé tartoztak felelősséggel és csak később kerültek a megyei székhelyeken működő munkaerögazdálkodási hivatalok irányítása alá. 86