Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Hadnagy Albert: A Tolna Megyei Közmunkaügyi Igazgatóság iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,36 iratfm. / 80–82. o.
H % d n á g y A 1 b e r t: A TOLNA MEGYEI KÖZMUNKA0 GY I IGAZGATÓSÁG IRATAI A SZEKSZÁRDI Á LLAMI LEV ÉLTÁRBAN Iratok 1946-4947. - 0.36 iratfm. A második világháború örökségeként rombadöntött ország maradt ránk. Gyáraink, lakóházaink jelentős része a bombázások során elpusztult, és a harcok alatt felrobbantott hidak s vasutak jelezték a háború pusztításait Mindezek következményeként számtalan család vált hajléktalanná, a termelés és a közlekedés megbénult. Az ország újjáépítése népünk létérdeke lett. Olyan feladat, .melynek megoldása csak az ország minden felhasználható munkaerejének tartós és rendszeres igénybevételével volt lehetséges, Ennek megszervezése érdekében hozta létre az Ideiglenes Nemzeti Kormány már a felszabadulás első hónapjaiban a közmunkaügy országos hálózatát. %k 4000/1945, ME számú rendelet 1945. június 27»én újjáépítési közmunkakötelezettséget rendelt el, Az idézett rendelet szerint az újjáépítési közmunkán kizárólag a romeltakarítási, helyreállítási, újjáépítési vagy egyéb közérdekű munkálatokban teatl vagy szellemi erővel kifejtett munkát kell érteni. Közmunkakötelezettség alá estek, a részletesen meghatározott mentességektől eltekintve, az összes férfiak 18^-60. és a nők 18-42. életévükig. A közmunkakötelezettség általában havi 4 munkanapra terjedt, amit vagy természetben vagy pedig készpénzben, azaz közmunkaváltsággal kellett leróni. Teljesítése alól csak egészen kivételesen és pontosan meghatározott esetekben lehetett mentesülni. A közmunkaváltságot az államháztartás egyéb bevételeitől teljesen elkülönítetten, külön alapként kellett kezelni és az alap teljes bevételét újjáépítési célokra kellett felhasználni, r A rendelet meghatározta az újjáépítési közmunka igazgatásának szerveit is, A rendelet szerint a közmunkakötelezettek pontos számbavétele alapján a közmunkakötelezettséget a törvényhatóság első tisztviselője volt köteles megszervezni. Az előbb idézett rendeletet kiegésziü a 9000/1945. ME sz, rendelet, mely a közmunkaváltság meghatározását foglalja magában. Mindkét alaprendelet végrehajtási utasítását az újjáépítési miniszter 1945. október 19-én kiadott 38 6000/1945, 0M sz, rendeletében tette közzé, szabályozván benne a közmunkakötelezettség egész rendszerét & közmunkára kötelezettek összeírásáról és nyilvántartásáról ezek szerint városokban a polgármester, községekben pedig a jegyzők, majd később a közmunkaügyi nyilvántartó tartozott gondoskodni Az újjáépítési közmunkakötélezettség célja az újjáépítéshez szükséges tömegmunkaerő közvetlen, vagy - a váltság révén befutó béralap megteremtésével - közvetett biztosítása volt. A tömegmunkaerő mellett azonban az ország súlyos gazdasági hely sete szükségessé tette különleges munkaterületek szakképzett munkaerőkkel való folyamatos ellátását is. Einnek érdekében nem sokkal az újjáépítési közmunkakötelezeítségröl szóló rendelet kiadása után az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7000/1945, ME szám alatt rendeletet adott ki a közérdekű munkakötelezettségről, A közérdekű közmunkát, ellentétben az újjáépítési közmunkával, a kötelezett pénzzel nem válthatta meg, A rendelet végrehajtási utasításából kitűnik, hogy a kormány ezzel bizonyos esetekben üzemek, gyárak, bányák stb. munkaerőigényét kívánta biztositani A közérdekű közmunkakötelezettség különleges jelentőségét* világosan mutatja, hogy igazgatására a kormány külön állami szakapparátust rendelt, A 7000/1945. ME sz. rendelet szerint a közérdekű munkaerőgazdálkodás központi szerve az újjáépítési minisztériumban működő Országos Közmunkaügyí Felügyelő, A felügyelő mellett a munkaerő gazdaságos és tervszerű felhasználásának biztosítása végett, az újjáépítési miniszter főhatósága alatt un. Országos Közmunkahiva:al létesül, A közérdekű munkaerőgazdálkodás területi szervei a vármegyei (városi) 80
