Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Hadnagy Albert: A Tolna Megyei Közmunkaügyi Igazgatóság iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,36 iratfm. / 80–82. o.

közraunkaügyi felügyelők voltak, akik mellett viszont vármegyei (városi) közmunkaügyi hivatalokat szerveztek, A rendelkezés előírja továbbá, hogy a törvényhatósági jogú. valamint megyei városokban és a járásokban a szükséghez képest városi (járási) kirendeltséget és közmunkahivatalt kell reláliitani. A vármegyei (városi) közmunkaügyi íelügyelő a rendelet szerint átveszi a törvényhatóság korábbi hasonló ügyköreit is/A közérdekű munkaszolgálatra kötelezhető személyek nyilvántartása továbbra is az egyes községi elöljáróságokon történik,, melyek havonta kötelesek a raunkaerőáíioraány helyzetéről jelentést tenni a közmunkaügyi Felügyelőnek. A rendelet hangsúlyozta, hogy a közmunkaügyi felügyelői hálózat csak a minisztertől függő állami szakigazgatási hálózat, mely hatósági Jogkört 'gyakorol, (Az ME rendelet végrehajtási utasítása : 3800/l945. ÜM sz. rendelet,) További kutatást igényelne annak megállapítása, hogy az igy életrehivott apparátus menynyire épült ki ténylegesen és mennyire váltotta valóra megalkotóinak hozzáfűzött elképzeléseit. Tény, hogy a hálózatot. 1946 szeptemberében a 10 530/1 ö46, ME sz, rendelet megszüntette azáltal, hogy az Országos Közmunkaügyi Felügyelő tisztjét és hivatalát^ mint önálló hivatalt megszüntette, kimondta, hogy feladataikat ezután közvetlenül az újjáépítési miniszter fogja ellátni, aki a várrae gyei közmunkafelügyelői hálózat -egyes alkalmazottait szolgálattételre berendelheti a minisztériumba. Alig néhány hét múlva azonban az 1946, évi XXIV, te, az újjáépítési minisztériumot megszüntette és ügyköreit á belőle újonnan szervezett Épités- és Közmunkaügyi Minisztérium vette át. Az uj minisztérium 22 700/1946, ÉKN számú 1946, október 28-án kiadott rendelete megismételte, hogy az ország minden vármegyéjében a vármegye székhelyén közmunkaügyi hivatalt kell szervezni, melynek illetékessége mind a vármegyei törvényhatóság, mind pedig a városi törvényhatóság területére kiterjed- A vármegyei közmunkaügyi hivatalokat a vármegyei közmunkaügyi íelügyelők irányították. A közmunkaügyi felügyelők az épités és közraunkaügyi miniszter hatósága alá tartoztak, hatósági jogkört gyakoroltak, közmunkaügyi hivatalok, vagy közmunkaügyi felügyelőség cimén leveleztek és alsófokon, a városokban és községekben a közmunkaügyi nyilvántartókon keresztül intézkedtek. Ez tehát a régi szervezet az uj főhatóság alatti újraéledését jelentette. Időközben azonban — az ország gazdasági faípraállásával párhuzamosan - a közmunka szerepe és jelentősége egyre csökkent. Már 1946 folyamán az újjáépítési közmunka keretén belül is, egyre inkább annak pénzbeli megváltása vált fontossá, 1947 folyamán pedig az újjáépítési üteme már főleg a szakszerű munkaerő iránti igényt helyezte előtérbe. Ugyanekkor szükségessé vált az egész igazgatás decentralizálása is, Ennek jegyében 1947, június 6-an az építés - és közmunkaügyi miniszter a közmunkaügyi íelügyelők (hivatalaik: a magyar állami közraunkaügyi hivatalok) hatáskörét, az akkor szervezett épités- és közraunkaügyi igazgatókra és a járási mérnökökre ruházta át. Az uj szervezet elődjének a korábbi működött hivatalnak személyi állományát is átvette, A közmunkaügy az uj apparátuson belül-már alárendelt szerepet játszott" 1946 elején pedig az újjáépítési közmunkaváltság megszűnvén, a közmunkaügy mini a társadalom az újjáépítésben való személyes részvételének kifejezője végleg felszámoltatott 2, Tolna megyében, a közmunkaügyek intézését az alispán saját ügyvitele során látta el, a rendelet értelmében egyik előadóját külön megbízván a közraunkaügyi felügyelői feladatok ellátásával, A közraunkaügyi felügyelőség, illetve közmunkaügyi hlvaíai Tolna megyében ténylegesen 1946, november 13-án kezdte meg a működését és a helyi hatóságokkal, különösen pedig a közvetlenül alárendelt közmunkaerőnyilvántartókkal elvi vonatkozású un, eligazításokkal kezdett levelezni. Ezekből az eligazításokból azonban ügyiratai közt mindössze 3 maradt fenn, s íeltohető, hogy több már nem is készült Kár, hogy ezek az eligazítások, melyek hivatal- és kortörténeti szempontból nagyon jellegzetesek csak csekély számban készültek, s ezért e hivatal működésének lényegére és eredményeire alig lehet találni összefüggő adatokat. Tény az. hogy a l^özraunkaügyi hivatal az alispántói igen terhes örökséget vett át és azt kellett meg állapítania, hogy a közmunkaváltság beszedése terén a megye igen jelentős hátralékban van. 3. Ennek megfelelően a fennmaradt s címe ellenére tulajdonképpen nem is az Igazgatóság, hanem az elődjeként működött Felügyelőség irataiból álló iratanyag, aránylag csekély terjedelme 81