Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Családi levéltárak rendezésének problémái Csehszlovákiában / 167–178. o.

4 797^ poliüca 4798< iudiciale 4798 -1825 rendőri 4833 uradalmi 1828 ofí. nobile 4848 uradalmi kfegyuri 4945 4848~ig az iktatott iratok csomózva voltak kivéve az uradalmi anyagot és azokat az iratokat, amelyek az uradalom szempontjából érdektelenek voltak, 4848 után. amikor az iratanyag mennyisége a számviteli anyag Javára csökkent, az iratokat az iktatószámok sorrendiében helyezték el. A poliüca és a rendőri anyag csomóihoz repertóriumok vannak, a többi ügykörben egyelőre csak az iktatókönyv alapján lehet tájékozódni. Az eredeti rend visszaállításánál itt az volt a nehézség, hogy a fasciculus számát és az ügykört megjelölték ugyan az iratokon, de ha egy irat elintézésre más ügykörbe került, akkor a rövidítés alatti fasciculus szám a második ügykörre utal. Ez a tény az iktatókönyvek megjegyzés rovatából meg állapitható volt. A kétféle anyag eredeti rendjében helyreállítva az egész levéltári anyagnak alig egyharmadát tette ki. A fennmaradó kétharmadot az uradalom nem sorolta be irattárába, ezért rendezését más utón kellett megkísérelni, • B) Az eredeti segédkönyvekben nem található anyag rendezése. * a) Rendezetlen iratok. 4. Az iktatókönyvek rendszeresítése előtti korszakból csak kis mennyiségű rendezetlen irat maradt renn. E

zt időrend vagy tárgyi csoportok szerint lehet rendezni. 2. A rendszeres irodai működés korszakából is maradtak fenn olyan iratok, amelyeknek van iktatószáma, de csomószáma nincs, mert az uradalom nem tartotta érdemesnek őket az irattárban való elhelyezésre. Bár valószínű, hogy ezek közül sok olyat is ki lehet majd selejtezni, amely 4850 előtt keletkezett, mivel azonban lehet köztük jelentős irat is, ajánlatos év és iktatószám szerinti rendezésük. így ideiglenesen az iktatókényvek alapján ezekről is tájékozódhatunk. 3, Fennmaradt olyan iratanyag is, amely nem hivatalos működés során keletkezett, pl. a hivatalnokok egymásközti és a hivatalnokok és felek közti levelezés. Ez az anyag nem' különíthető el a fondtól, mert nem egyszer a hivatal eljárásának alapjait világítja meg. ftt is az időrendi, esetleg személy vagy tárgy szerinti csoportosítás fogja a megoldást Jelenteni. i b) Könyvanyag • Hivatali könyvön a hivatalban vagy irodában keletkezett könyvekét értjük, azaz a hivatalos tárgyalásokról vezetett bejegyzéseket és feljegyzéseket vagy a periodikus Jellegű hivatali bejegyzéseket.* A hivatali könyvek gyakran változnak, sorozatuk az ügykörökkel együtt bővül. Különösen arra kell ügyelni, hogy ugyanazon tárgyú könyvek sokszor különböző nevek alatt Jelennek meg > pl. a most tárgyalt uradalomban az úriszéki Jegyzőkönyveket először Protokoll über mündliches Anbringen, később s

itzungsprotokoll, végül pedig Referatsprotokoll néven nevezték. A hivatali könyvek mellett találunk olyan könyveket is,, amelyek diplomatikai szempontból tulajdonképpen iratok (pl. urbárium, Jobbágyösszeirás), de mivel ezeket is időről-időre átjavították, a változásokat bennük átvezették, ezeket is a hivatali könyvek sorozatában helyeztük el. c) Számadások Számadások a 48. század második felétől kezdve maradtak fenn, éspedig mind gazdasági (tehát a tulajdonképpeni nagybirtok számadása), mind mellékes (igazságszolgáltatási) számadások. Ezt az anyagot önálló egységekre bontották, az elsődleges számadási bizonylatokat és mellékes elszámolásokat a főkönyvvel egy egységbe foglalták. A régebbi korszakban csak egy pénz477