Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Családi levéltárak rendezésének problémái Csehszlovákiában / 167–178. o.

véleménye szerint nem szabad megfeledkezni a nagybirtok által előállított és a számadásokban s zer eplő torm ékekről. A katalogizálásnál hely- és személynév!, 01. tárgyi Jegyzékek készítését ajánlja a szerző. + + + Kastól időben legkorábban keletkezett «A le véltár ^elmélet i alapelvek al- v kaim ázása a nagybirtokok fondjainak feldolgozásánál* c. tanulmánya (AC 1955: 188-195. 1.), mely tulajdonképpen az 1955-4 Jindrtchúv Rradecben tartott mezőgazdaságierdészeti levéltári munkaértekezleten tartott előadás volt abból a meggondolásból kiindulva, hogy a csehszlovák levéltárügy feladata az elméleti alapelvek gyakorlati alkalmazása, rövid bevezetés után három nagybirtok levéltárát mutatja be ismertetve az azok feldolgozása során szerzett tapasztalatait. Bzek közül az alábbiakban a Stvolinky uradalom levéltárának rendezését ismertetjük részletesebben. I. Alapadatok v A litomericei püspökség mintegy 4000 hektárt és a feudalizmus végén 15 falut magában foglaló, 1654-től kezdve fennálló, és az első földreform alatt 1000 hektárra csökkentett Stvolinky nevű uradalmának levéltárát a Stvoiinky-i kestélyban részben teljesen ömlesztett és rovarirtóval szennyezet állapotban találták meg kb. 80 folyómétert kitevő mennyiségben. 1954-ben kezdték meg feldolgozását a decin-i állami mezőgazdaságid-erdészeti levéltárban. II. Durva rendezés Az anyag megtisztítása és a durva rendezés során megállapítást nyert, hogy egységes provenienciáju anyagról van szó, amelybe a treboutice-i és kresicei uradalmak anyaga ugy került bele. hogy azokat a 19. század elején Stvolinkyval egyesitették. A levéltárban oklevelek nem voltak, az anyag hivatali könyvekből, iratokból, számadásból, néhány térképből és tervrajzból áll. Sok régi segédkönyv maradt fenn, de az egész anyag ezek alapján nem volt rendezhető. III. Rendezés A) Helyreállítás eredeti segédkönyvek alapján. a) Az iktatókönyv bevezetését megelőző korszak anyagára vonatkozólag egy, minden Jel szerint 1797 körül készített, repertórium maradt fenn, amely név- és tárgy szerinti címszavakat tartalmazott betűrend szerint. Ebből kiderült, hogy.az 1769 utáni országos normát tartották be és az anyagot Contributionale, Publicum, Commerciale, Camerale, Militare, ludlciale és egy később alkotott Oeconomicum cimü főcsoportokra osztották. Ezeken a főcsoportokon belül előbb római, majd később arab számozással ellátott csomókba helyezték el az egyes iratokat Az eredeti rend helyreállítása ugy történt, hogy a címszót, tárgyi csoportot és csomószámot az irat Jobb felső sarkára Írták, maid ennek alapján az anyagot rendezték és darabjegyzéket vettek fel. A hiányzó csomókat a darabjegyzéken külön feltüntették. b) A rendszeres irodai gyakorlat korszakából többfajta Iktatókönyv-sorozat maradt fenn* amelyek az 1797-4 általános iktatóból ügykörök szerint váltak ki. Az iktató könyvek fejlődését a következőképpen ábrázolhatjuk 176