Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Kísérletek a proveniencia elvének újabb értelmezésére / 145–162. o.
Már az eddig ismertetett cikkek alapján is látható volt/hogy a rendezés és szabad provéniencia viszanyának-kérdé&ét..holland kollégáink ~ ha nem is mindig.kimondva, -, de alapjában 1 a Handleiding esetleges revíziójának szempontjából nézték és vitatták. S mivel végül a probléma nyíltan is felvetődött, az alábbiakban egyenesen azokról az előadásokról és cikkekről igyekszünk részletesen beszámolni, melyek a Handleiding revíziójával foglalkoznak. Dr. Panhuysen G.W.A-nak a holland levéltárosok egyesülete elnökének a NAB 4957-68. 2849. oldalán olvasható «A Handleiding revíziója - A proveniencia elv holland eredete* című cikke eredetileg a holland levéltári tisztviselők 1957. Június 20-án Hágában tartott tanulmányi konferenciáján hangzott el. Bevezetésében Panhuysen megemlékezik a Handleiding keletkezéséről. A levéltárosok egyesületének 4895. június 26-án tartott közgyűlése határozta el, hogy háromtagú bizottságot küld ki vezérfonal elkészítésére a holland levéltárak leltározásához. Ez a három tag Muller, Feith és Fruin lett. Munkájuk eredménye 4898-ban Jelent meg nyomtatásban *Vezérfonal levéltárak rendezéséhez és leírásához*. Ennek szövegét nem tárgyalta végig a közgyűlés, hanem az a vélemény alakult ki, hogy a tagok nézeteiket, bírálatukat a NAB-ban közöljék s.a bizotság e véleményeket az uj kiadásnál felhasználja. Az első kiadás előszavában a Handleiding összeállítói is ezt kérték: • Kritikát kérünk, sok kritikát* • . A sok kritika azonban akkor elmaradt, mert a Handleiding sikeré óriási volt. 4905-ben németre, 4908-ban olaszra, 4940 ben franciára fordították le és még 4940-ben is megjelent New Yorkban egy angol'kiadása. A Handleidingban lefektetett alapelvek Jrányadók lettek az egész modern tudományos levéltárügyre. . , Ennek ellenére a Handleiding revíziója egyre szükségesebbé vált. Ez annál kevésbé feltűnő, mivel már megjelenésekor, 4898-ban ezt irták szerzői az előszóban «Az a reményűnk, hogy né-: hány év múlva második, revideált kiadása láthat napvilágot munkánknak*. A NAB 4899-es évfolyamában a munkát ismertető Fiament pedig megjegyezte, milyen sajnálatos, hogy ennek a munkának a tisztán didaktikus vonások mellett vitairatnak is kellett lennie. Ma persze, hangsúlyozza Panhuyseti amikor a múlt század végi vitákon régen tul van a levéltártudomány, még kívánatosabb, hogy a andleidingnak megszűnjék minden vitaíratjellege. * És amint már az előbb emiitett Piament megjegyezte «a Handleidingnak útmutatást kell adnia 2. kiadásában arra nézve is, hogy különösen mire kell tekintettel lennie a levéltárosnak, amikor egy még élő levéltárt kell leltároznia*. Ez a kivánalom Panhuysen szerint azóta olyan akuttá vált, hogy ez egyik főoka annak, i amiért a Handleiding revíziója nem várathat már sokáig magára. Ennél a revíziónál - fejtegeti szerző ~ a legfontosabb, hogy újból átgondoljuk a Handlé** ding legjelentősebb, legalapvetőbb elveit, metek az 1, 2., 46. és 20. paragrafusában vannak. Előadásának tehát az a colja, hogy az emiitett paragrafusokkal foglalkozzék. Az 4. paragrafus így hangzik «A levéltár azoknak az írott, rajzolt vagy nyomtatott aktáknak összessége* melyeket valamely hatóság vagy annak valamelyik tisztviselője hivatalból kapott, illetve késeitett, ara ennyiben ezeknek az aktáknak az volt a rendeltetése, hogy annál a hatóságnál, illetve tisztviselőnél maradjanak.* A 2. paragrafus pedig ekként hangzik «A levéltár organikus egység*. És ehhez csatlakozik nyomban jelentőség szempontjából a 46. paragrafus alapelve *A beosztás rendszerének a levéltár eredeti szervezetén kell alapulnia.* A holland elméletben a döntően uj éppen ennek a két utóbbi gondolatnak a kombinációja volt, nevezetesen hogy a levéltár egy meghatározott éspedig organikusan kialakított egész, és hogy a levéltárak rendezésének az eredeti rendezésen, az eredeti organizmuson kell alapulnia. Ez a kettős elv volt a levéltártudomány nagy nyeresége abban az időben s ez az elv mindenütt elismerésre talált De éppen ezért fontos, «* figyelmeztet Panhuysen, hogy a Handleiding revíziójánál végiggondoljuk, hogyan is keletkezett ez az alapelv. Azért fontos ezt megtennünk, mert egy elv kialakulásának története annak értelmét és Jelentését mindig Jobban és teljesebben tárja fel. Egyiit- «* tal ez a végiggondolás ahhoz is hozzásegít minket, hogy az alapelv körülírását Javítsuk és kiegészíthessük. 4 58