Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - A magyar állami levéltárak jelentősebb növedékei: 1958. január 1.–1960. március 31. / 90–137. o.

A Zalaegerszegi Pőnzügyigazgatóság iratai az intézmény megszűnése, illetve a Zala megyei Tanácsba történt beolvadása után a megyei tanácsnál maradtak. Ezek az iratok már a második világháború hadi eseményei során súlyos károsodást szenvedtek, a megmaradt, és a megyei tanács alagsori helyiségében Csáki szalmájaként heverő iratok túlnyomó részét az 4952-1953. évi papírgyűjtő kampány során átadták a MÉH-nek. Az igy megmaradt igen csonka roncsok rendezését már Horváth Ferenc levéltárvezető elkezdte, majd később uj levéltárvezető irányítása alatt a megyei tanács dolgozói folytatták. Az évenként való csoportosítás már be van fejezve. Jegyzékbevételük még folyik. Befejezték az 4944. és 4945. évi iratok rendezését, és ezeket 5 fm terjedelemben át is adták levéltárunknak. Még kb. 2 fm-nyi anyag Jegyzékelése folyamatban van. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Zalaegerszegi Földmérési Felügyelősége állandóan használja az úrbéri és tagositási tőrképeinket és földkönyveinket. Hálából az intézmény dolgozói, ha valamely községnél még ilyen térképet vagy földkönyvet találnak, ezeket behozzák, és -• az ő érdekükben is biztosabb megőrzés céUából - Levéltárunknak adják át. Ezekről az utólag ;': beküldött térképekről katalóguscédulát vettünk fel, és besoroltuk őket a tagositási és úrbérrendezést térképeink fondjába. Ezek terjedelme persze kevés, mindössze 0,2 fm-re számitható, mert göngyölt állapotban vannak. Leglényegesebb beszállított uj fondunk, amit a Levéltári Osztály útmutatása nyomán Széli Jánosnénál Miklósfán találtunk, a Batthyány-Bárczay féle nagybirtok (somogyszentmiklósi) gazdasági iratainak megmaradt töredéke, 4,4 iratfm terjedelemben. Évköre 4804-4944. Régi anyagát 4876-ban rendezték, Jegyzéke megvan, de iratanyaga igen csonka. Ettől kezdve az 4920-ig terjedő iratok teljesen hiányzanak. Roppant érdekesek azonban az 4920-tól (részben csak 4929-től 4943-ig) meglehetős épségben megőrzött iratok, melyek a nagybirtokosi gazdálkodás adatait tartalmazzák. Bárczay Ferenc a tulajdonos férje politikus volt (képviselő, majd titkos tanácsos is), politikai levelezése, választási iratai, magánlevelezése, pereskedése, családon belül folytatott perei, és különösen a nagyszámú hitelezőivel folytatott vttái igen bőven vannak dokumentálva. N

em érdektelen az egy csoraónyi magánlevelezése sem. Végül egy normál csomóban (0,3 iratfm). átvettük a megyei tanácstól az úttörők által 4959ben a Magyar Tanácsköztársaság veteránjaitól gyűjtött emlékeket. E fond nevének megtartottuk a • Hősök könyve 4949~böl» cimet. Forrásértéke persze igen nagy kritikával kezelendő, hisz az emlékek is elmosódnak, az úttörők sem szakszerűen gyűjtenek, de a Tanácsköztársaság helyi történetének megírásánál Jól felhasználható. Gyűjtöttünk tondokon kivűl egyes iratokat is, amiket a levéltári letétek meglehetősen nagy sorozatába iktattunk be. Ezek között nevezetes Deák Ferenc 4852-ben kelt levele Szögyény-Marich Lászlóhoz, az 4849. évi kormánybiztosi tevékenysége miatt elitélt Csertán Sándor érdekében-, Martinkovich Józsefnek, Széchényi István pölöskei gazdatisztjének levele az uradalom dlrectorához 4824-ben uradalmi és gazdasági ügyekről. Ide soroltuk be a Nagykanizsa első (4690-4754) protocollumáról, - amelyet a Nagykanizsai Múzeum őriz - Iványi Béla által késztteti magyar fordítás egy példányát is, amit á múzeum bocsátott rendelkezésünkre, továbbá a nagykanizsai ferences zárda 4696. évi alapitóleveiének fotókópiáját. * é 437