Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Jenei Károly: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank irattárának megmentése Budapest ostroma alatt / 138–140. o.

LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR i Károly: A PESTI MAGYAR KERESKEDE

LMI BANK IR

ATTÁRÁNAK MEGMENTÉSE BUDAPEST OSTROMA ALATT A pesti Magyar Kereskedelmi Bank a kiegyezést követő kapitalista fejlődés, majd a monopolkapitalizmus korszakában, a Magyar Általános Hitelbankká! együtt, a magyar gazdasági életben és a magyarországi pénzpiacon vezető szerepet vivott ki magának. Az első világháború előtti években közel 50 helyiérdekű vasúti részvénytársaság ügyvezetését tartotta kezében és ugyanannyi érdekeltsége voU az iparban és kereskedelemben. A bank közreműködésével családi vállalatok egész sora alakult át a kilencvenes évektől kezdve részvénytársasággá. Üzleti tevékenysége kiterjedt az egész Balkán félszigetre, ós a Közeikeletre is. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üzletköré az eiső világháború után szűkebb területre korlátozódott ugyan, monopolhelyzete azonban a Horthy-korszak alatt is, - amikor az ország önálló lett - változatlanul megmaradt, sőt jelentősen megszilárdult. 4938ban már 28 fiókintézete működött Budapesten és a vidéken, 4 budapesti és 32 vidéki pénzintézetei vont teljesen érdekkörébe, 74 ipari és kereskedelmi vállalat finanszírozását s vezetését látta el. A bank iratanyaga sokrétű üzleti tevékenysége következtében természetszerűleg tetemesen megnevekedett Amikor a Kereskedelmi Bank a Mérleg utca - Roosvelt tér -József Attila utca által határolt egykori fürdőépületet a század elején megvásárolta és székház céljára átalakíttatta, az igazgatóság az épület negyedik emeleti kupolatermét rendezte be föirattárnak. A kupolateremben korszerű vasállványokon nyertek azután elhelyezést a közgyűlési, igazgatósági és konferencia Ölési Jegyzőkönyvek, az igazgatósági és titkársági levelezés, valamint a titkársági okmánytár, iratai. Későbbi évek folyamán az ujabb iratanyagot a safe-k alatt kiépített irattárban raktározták. A Horthy korszak elején azonban már nem volt hely a hatalmas épületben iratanyag elhelyezésére, ezért irattár céljaira a Margitrakpart 52. sz. bérházának pincehelyiségeit vették bérbe. A második világháború derekán a légoltalmi intézkedések és a légitámadások fokozódása súlyos veszélyt Jelentettek a székházban elhelyezett több ezer folyómétert kitevő iratanyag sorsára. Mindezek következtében a bank igazgatósága 4942. végén célszerűnek tartotta a kupolái íöirattár kiürítését ós az ott raktározott iratanyag biztonságba helyezését. Erre a célra a Dreher~Haggenmacher~íőle Export-Malátagyár kőbányai pincéiben szükségirattár nak alkalmas helyiséget bérelt s azt faállványokkal és a főirattárból leszerelt vas állvány okkal beépíttette. 4943. február '4-tól március 34-ig folyt le a íöirattár és a safek .lattt irattár anyaga egy részé nek a kíszáUitása.,M£g

i a íöirattár feiürttése *lőtt.nimce.>vjBtték,áz 4844-*1932.«év4 igaagalósági ülési Jegy^ zőkönyvek teljes anyagát. A filmtekercseket, az eredeti igazgatósági ülési Jegyzőkönyveket, az 49234930. évi igazgatósági és az 4943-4928Í évi titkársági levelezést a kőbányai irattárban helyezték el. A letétpénztár könyvei a bank budapesti leányintézetéhez, a Nemzeti Takarékpénztárhoz kerültek át megőrzésre. A jelzálog és folyószámlaosztály iratait, valamint a főkönyvelőség és a pénztár bizonylati anyagát a íiókintézetek irataival együtt a Mérleg utcai, Nádor utcai, Andrássy uti és Madách Imre téri fiókokban összpontosították. A bank központi épületében a safek alatti irattárban helyezték el á titkársági okmánytár, az,-ipari titkárság iratait és az igazgatósági levelezésnek 4934-1943. évi részét Természetesen a székházban visszamaradtak az ügyvitelben nélkülözhetetlen iratok, főkönyvek, folyószámla- és pénztárkönyvek, valamint a személyzeti iratok. A főfelügyelőség 4943, szeptember 9-i körrendelete értelmében a személyzeti osztály és a központi könyvvitel legfontosabb iratait s könyveit légi riadó esetén teherliften le kellett szállítani az óvóhelyek alatti pincébe. Mikor 4944 végén Budapestet a szovjet haderő körülzárta és megkezdte a beszorult fasiszta hadosztályok megsemmisítését, a Kereskedelmi Bank székházában mintegy 25-30 bankalkalmazott, hivatalsegéd és kistisztviselő keresett menedéket. A bank igazgatóságának tagjai már ezt megelőzőleg 4 38