Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - IRATTÁRI MUNKA - Lakatos Ernő: Erdőgazdasági irattárak / 63–66. o.

Lakatos Ernő; ERDŐGAZDASÁGI IRATTÁRAK Az ország területének nem egészen 14 százaléka erdő. Ennek a hatalmas és népgazdaságunk számára igen jelentős területnek gazdálkodását irányiíja és ellenőrzi minisztériumi hatáskörben közvetlenül a minisztertanács alá rendelt Országos Erdészeti Főigazgatóság. Az OEF alá relédéit állami erdőgazdaságok, erdőrendezési kirendeltségek, kutatóintézetek, különböző feldolgozó és értékesítő vállalatok végzik, illetőleg biztositiák az erdők gazdaságos felhasználását és fenntartását* Erdőgazdaságunk a nemzeti jövedelemhez nem egészen 1 JMcal Járul hozzá, viszont népgazdaságunk összes álló alapjainak 8 % át kezeli. (Dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes 4958. november 28-án az erdészeti dolgozók harmadik országos tanácskozásán tartott beszédéből.) A közölt adatokból eléggé kitűnik az erdőgazdaság nemzeti jelentősége* Az erdők jelentős része a felszabadulás után került állami tulajdonba. Bár különböző törvényeink már évszázadok óta szabályozzák az erdők müvelését, de egyöntetű, az egész magyar társadalom érdekeit figyelembe vevő erdőgazdálkodás csak 1945-íől számítható. Ma az erdőknek kb. 80 %SL állami vagy tanácsi tulajdonban van, a többi főleg az erdő birtokosság oké és kis részben magánosoké. Az állami erdőgazdálkodás helyes szervezési szempontjai nem alakultak ki egyszerre, ezért különböző átszervezések egész sora érintette az állami erdőgazdaságokat. Az átszervezések történetének a megírása mind szakszem pontból* mind szervezettörténeti szempontból rendkívül hasznos volna. Mai tormájukban az erdőgazdaságok 1950 ben. majd végleg 1853-ban alakultak meg. Szervezésüknél mindinkább döntő szemponttá vált a tájjelleg érvényre juttatása* Ma az erdőgazdaságok gazdálkodási egységek is: önálló pénzgazdálkodást folytatnak és saját egyszámlájuk van. Három vezető (igazgató, főmérnök, főkönyvelő) kivételével minden dolgozójukat maguk alkalmazzák és elbocsáthatják. A terület nagysága és eloszlása szerint az erdőgazdaság több üzemegységre: erdészetre vagy kisegítő üzemre (gépállomások, erdei vasútüzem) tagozódik. Az üzemegységek az állami erdőgazdálkodás termelő egységei, de önálló terveket nem készítenek, egyszámlájuk nincs, önálló pénzgazdálkodást és kereskedelmi tevékenységet nem folytatnak. Működésük minden lényeges mozzanata az őket irányító erdőgazdaság könyvelésében és irattárában lecsapódik. Ezért az üzemegységek iratainak különös történeti értéke nincsen, teljes irattáruk az állami levéltárak begyűjtési körén kívül esik. Viszont az állami erdőgazdaságok iratai jelentőségüknél és részben történeti értéküknél fogva az állami levéltárák illetékességi körébe tartoznak. Az állami levéltárak feladata tehát iratselejtezésük ellenőrzése és a levélíáréretí erdőgazdasági iratok átvétele további megőrzésre. Nem közömbös tehát, sem a későbbi kutatás szempontjából, sem a Jelenlegi ügyvitel szempontjából, hogy az egyes erdőgazdaságok milyen iratkezelést folytatnak. Három állami erdőgazdaság (börzsönyi, budapesti és a gödöllői) iratkezelését vizsgáltam meg. hogy mennyiben felelnek meg azok részben a jelenlegi követelményeknek, részben a későbbi kutatási igényeknek. Mind a három erdőgazdaságnál teljesen eltérő iratkezelési szokásokkal találkoztam. Szabályokról nem beszélhetünk, mivel minden irattáros az öröklőtt; a hagyományos iratkezelési rend szerint végezte az iratkezelési teendőket. A börzsönyi állami erdőgazdaság az OBF-től elrendelt «ügygzámos» rendszert alkalmazta, a budapesti a <csoportszámos»~t és a gödöllői pedig a régi kútfős irattári számos iratkezelési rend* szert. Mindegyik irodavezető az általa használt rendszeren módosított is, ami részben javította, de nem egy esetben rontotta az általa használt irattári rendszer értékét. Az állami erdők központi irányítása mindenesetre egy egységes iratkezelési rendszer bevezetését indokolná meg. Ennék az elrendelése azonban az Országos Erdészeti Főigazgatóságra várna. Az állami erdőgazdaságok közel egy évüzedes tapasztalatokkal rendelkeznek és az egységes, Jö iratkezelési rendnek a megteremtése feltétlenül elősegítené az erdőgazdaságok helyes adminisztrációját is. Mellesleg meg kell jegyeznem, hogy az irattári rendszerek megváltoztatását, vagy uj rendszer bevezetését csak minden naptári év elején lehet eszközölni. Mielőtt az emiitett három erdőgazdaság iratkezelési rendszerének ismertetésére térnék át, meg kell említenem, hogy önmagában mindegyik ir&ítári rendszer jó, még a régi is. ha azt jól csinálják, és nem hagynak ki belőle olyan munkákat vagy segédkönyveket, amelyek annak a használhatóságát biztosítják, 63