Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI. MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Komjáthy Miklós: Bécsi kutatások, bécsi tanulságok / 49–51. o.

Nagy a távolság* mely egy adott fejlődési szakasz képének egyes összetevői kőzött tátong: a szakadék, mely egy adott időpontban elválasztja egymástól az alapban végbemenő fejlődés legmozgékonyabb elemeit: a technikai fejlődést a felépítmény egyik legkonzervatívabb alkotórészének, az ügyintézés technikájának fejlődésétől*egy pillantással szinte át sem fogható. Különösen nagy ez 3 szakadék olyankor, mikor - mint tárgyalt korunkban is «*• a technikai fejlődés rohamos gyorsaságúvá válik. Ilyenkor egy adott társadalom politikai berendezkedése számára, amúgy is konzervatív élőméinek lassúbb fejlődése egy kritikus pillanatban különösen veszélyes következményekkel járhat. Ilyenkor Juthat - ha nem is önálló és kezdeményező, de a katasztrófa érlelődését még jobban elősegilö, azt eseüeg akár a kritikus ponton is átlökő - jelentőséghez a relépitménynek még különben olyan szerény eleme is* mint az apparátus felépítésben az ügyintézés és ügyviteli technika is. önálló életéről és szerepéről természetesen még ekkor sem beszélhetünk, de egy rendkívül kiélezett helyzetben előtűnhetnek olyan adott helyzetben jelentőssé válni képes elemei is, melyek különben észrevétlenek maradnának, noha már évtizedek, esetleg évszázadok óta megvannak és hatnak. Ennek a felismerésnek, most már konkrét anyagon történő elemzése; a közös minisztertanács esetében iratai még jobb megértését és helyes értékelését igy is elősegítendő az elavult társadalmi gazdasági rend még elavultabb felépítményének tanulmányozása s ezen belül Is az ügyviteltechnikában megmutatkozó vetületeinek kielemzésé : ez kellett, hogy 4960 nyarán vizsgálódásom tárgy át képezze. Kutatnom kellett, tehát, milyen volt az a pillanatnyi helyzet, mik voltak annak problémái, ameljeket a kiegyezéssel meg kellett oldani. Azután, hogy e helyzetben milyenné formálódott az akkori modern kormányberendezés s mi volt ennek történeti szerepe: mennyiben szolgálta bizonyos erők érvényesülését*mások visszatartását; hogyan s mennyiben vált először az őt öletrehivó fejlődés segítőjévé, s később hogyan nőttek tul rajta a kor már mélyebbről Jövő társadalmi igényei. Mindezen kérdések vizsgálatát tehát nem a Minisztertanács politikai tevékenységének elemzése révén (mely messze túlmenve feladatom határain már szinte a Monarchia történetének teljes feldolgozását igényelte volna), hanem - mint emiitettem - a kiadvány jellegének megfelelően az intézmény működésének elsősorban szervezeti és ügy viteltechnikai szempontjaiból kiindulva akartam elvégezni, B célok kitűzéséig, az igény megfogalmazásáig - mint már említettem - 57-es bécsi kutatásaim anyagának feldolgozása során eljutottam, Vagyis világosan láttam, hogy ha nem akarok megmaradni tisztán felszíni Jelenségek reglszfr'álásánál vagy akár a szerkezet, az államapparátus még oly lényeges elemeinek Jegyzékelésénél, tovább kell kutatnom a sajátos, dualista társadalmi viszonyok s a belőlük kinőtt igazgatási szervek, az én esetemben a legfőbb kormányzati szerv, a közös minisztertanács összefüggései utári. Adataira szerint a kiegyezés korának múló viszonyai között sietve megalkotott közős (birodalmi) intézmények, hogy ugy mondjam, nem záródtak jól, nem alkottak modern* masszív tömböt. Hiányosan, nem egy esetben felületesen konstruálták meg szer* kezetüket. A kiegyezés elnagyolt munka volt. Az uj apparátus számtalan résén behatoltak és zavartalanul érvényesülhettek avult, abszolutista módszerek, Ezekről kellett még tájékozódnom. Egyfelől pontosabban kívántam kielemezni a kiegyezés létrejöttét és azt. hogy a kiegyezés korának sajátos társadalmi-politikai viszonyai, ahogy fentebb mondtam, a pillanatnyi aktuális helyzet, milyenné formálta részleteiben az uj kormány •* és parlamentáris szerveket, Másfelől vizsgálnom kellett, hogy a hibás, avult szerkezet milyen utakon-módokon hatott a Monarchia további életére és fejlődésére. Parlamentárisnak szánt keretek kőzött miként érvényesülhettek az abszolutizmus korára emlékeztető, vagy valóságosan is abszolutista módszerek. Akták és Jegyzőkönyvek külső ismertető Jegyeit is számba yéve. nyomról-nyomra haladtam visszaíelé a Habsburg-birodalom adminisztrációjának régebbi évtizedeibe s kerestem a kormányapparátus szerkezetében az elemeket, amelyek tudatos politikai számításból, gondatlanságból vagy egyszerűen a szokásosság hatalmánál fogva tovább éltek a Monarchia kiegyezéses keretei között. Kutatásaimban a valaha «élő» adminisztráció gondolatvilágába próbáltam helyezkedni s mint aktuális dolgok dokumentumait, nézni az aktákat, Szinte azt mondhatnám, nem Jelzetek alapján tájékozódtam, hanem ugy, hogy esetről-esetre megkíséreltem a magam számára re^ konstruálni az államszerkezet változó formáit. így fejtődtek ki a szálak, amelyek Kaunitztől Metternichen át Berchtoldig vezettek. Ezek fonalán vált számomra érthetővé, s forráskiadvány bevezetésemben talán nekem Is sikerült mások számára érthetővé tennem ; miképpen működött közre az Osztrák-Magyar Monarchia pusztulásában a kiegyezéses államapparátus hibás, és részben avult 50