Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. / 33–41. o.

ják biztosítani, amig a járási főjegyzők M községi jegyzők, valamint beosztott személyzetük hivatalban megmaradása bizonytalan. Augusztusban a tanfelügyelőség intézett rohamot az igazoló bizottságok ellen arra hivatkozva, hogy nem tudják biztosítani a tanév megkezdését, amig nem tud' ják, hová kell oktatókat beosztaniuk, hol maradnak helyükön a régiek. A bizottság először zárt ülésen foglalkozott az ügyekkel. Ha a tárgyalás alá vett személy ellen bejelentés nem érkezett, és az igazoló bizottság tagjai sem tudtak rá terhelő adatot, zárt ülésen mindjárt igazoltnak jelentették ki. Ha azonban a tárgyalt személy szolgálati helyét a Vörös Hadsereg bevonulásakor elhagyta, vagy csak egyetlen bizottsági tag is kívánta, az ügyöt nyilvános tárgyalásra tűzték ki. A tárgyaláson ismertették a hivatalból beszerzett, valamint az igazolás alá vont által becsatolt iratokat és a bejelentéseket, kihallgatták az előadó bizottsági tag ál taí javasolt, és esetleg az igazolás ala vont által előállított tanukat is. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kellett felvenni, a határozatot Írásban kiállítani, és ez utóbbit a bizottság minden tagjának aláírni, A jegyzőkönyv formáját és tartalmát a R nem iría elő. és az a gyakorlatban igen különböző volt, A nagy tömegű ügyeket tárgyaló nagykanizsai igazolóbizottságok valósággal néhány szavas, vázlatos sablonos Jegyzőkönyveket irtak. A zalaegerszegi igazolóbizottságok is igen rövidre fogva narratív formában ismertették a tanúvallomásokat, a tanuk személyi adatait nem rögzítették, és súlyosan marasztaló határozatokat is csak egy-két mondattal, bevezetőben indokolták, A R nem emitt kifejezetten indokolási kötelezettséget, ellenben pl. a keszthelyi és letenyei igazoló bizottság általában a marasztaló határozatokat indokolta, néha rövidebben, néha részletesebben, alaposabban. A feddést rendelő határozatot, ha annak oka nyilvánvalóan kitűnt már a nyilatkozatból is. néha nem indokolták. Igazoló döntést csak akkor indokoltak, ha azt tárgyaláson, nagyobb vita és részletes bizonyítás alapján hozták. Véd<§ alkalmazásának nem volt helye, de a R. szerint az igazolás alá vont magával hozhatta egy munkatársát, aki személyéről és működéséről nyilatkozott Ezt a lehetőséget igy megkülönböztetve nem igen vették igénybe, inkább tanukat állítottak elő. Á bizottság határozatában az igazolás alá vontat % igazoltnak jelontí ki. vagy 2. a) megfeddi b) áthelyezésre itéli c) az előlépés bői legfeljebb 5 évre kizárja d) vezetőállásra alkalmatlannak nyilvánítja. A szabadfoglalkozásúakat hatésági jogosítványokkal rendelkezőket a b-d alattiak helyett megfelelő más Joghátránnyal kellett sújtani. A 6320/1945. és 403dö/l945. ME rendelet szerint a, b és d alattiak e rendeletek hatálybalépésétől (augusztus 42) kozdve törvényhatósági, városi, községi, egyetemi és felekezeti alkalmazottakra sem szabhatók ki. Ha ilyet korábban kiszabtak, és a hivatali elöljáróság azt nem tudja végrehajrani. előlépésből való kizárást alkalmaz helyette. 8, nyugdíjazását rendeli el 4. állásától megfosztja, ami a nyugdíjigény elvesztését is Jelentette, de elrendelheti a bizottság, hogy a családtagokat illető nyugdíjigény fennmaradjon (özvegyi nyugdU). A szabad' foglalkozásúakra a 3. és 4.. alatti helyett foglalkozásának bizonyos helyen való gyakorlásától meghatározott időre való eltiltást, vagy a minisztérium által kUelölt helyen díjazás nélkül vagy csökkentett díjazás melletti munkára kötelezést lehetett elrendelni. - Hatósági jogosítvánnyal rendelkezőket pedig a 3, alatti helyett jogosítványuknak meghatározott területen meghatározott ideig való gyakorlásától lehetett eltiltani, a 4> alatti helyett pedig Jogosítványától meg leheteti fosztani. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az ügyvédekre is. Későbbi rendelkezés szerint ha a közalkalmazott szolgálati helyét egyéni kényszerhelyzet nélkül elhagyta, és a Duna-Ipoly vonaltól^ nyugatra vagy Németországba illetve németek által meg37