Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. / 33–41. o.
szállt más országba távozott, n aetbarát vagy fasiszta poétikai meggyőződése miatt, állásvesztést kellett kiszabni, kivéve ha a nyugatról nazatért deportáltak kormánybiztosa igazolta, hogy a külföldre hurcolt magyar javak gondozása körül Jelentős érdemekei szerzett (3300/l945. ME r. ~ 1945, Június 19., 11400/l945. ME r. - december 1., 5300/l946. ME r. 1946. május 12.) Az igazolás alá vont csak nyugdíjazás vagy állásvesztés kimondása esetén fellebbezhetett Ha állásvesztésnél enyhébb döntést hoztakA bizottságnak a főispán által behívott tagjai súlyosbítás végett fellebbezhettek a budapesti népbirósághoz, illetve 1945. július 1. napja után a területileg illetékes ítélőtábla székhelyén működő népbirósághoz. Később a fellebbezés jogalapját és a fellebbezési eljárást Is részletesen szabályozták. A népbiróság köteles volt kikérni a népügyész véleményét és az ügyet, tárgyalásra tűzni ki, melyen a népügyósz és védő is felszólalhatott. Az igazolás alá vont személy ujralelvétellel nem élhetett, de ha terhére ujabb tényekről történik bejelentés, az igazoló bizottság az ügy újbóli tárgyalását rendelheti el. Ilyen késői be* Jelentés többször is fordult elő, nem egyszer minden konkrét tény megjelölése nélkül. Egy iz* ben a letenyei Járás rendőrkapitánysága kifejezetten utasította az igazoló bizottságot az ügy újbóli tárgyalására. Az igazoló bizottság azonban az ujabban felmerült tények közlését kérte a rendőrségtől, és íelv iágositotta, hogy utasítást nem fogadhat el tőle, mert nem alárendelt hatóság. Az igazoló bizottság jogerős határozatát közölte az igazolás alá vont személlyel ós hivatali elöljárójával, illetve hatósági Jogosítványának felügyeleti hatóságával, amely köteles volt a határozatnak megfelelő intézkedéseket megtenni, 2* A Zala megyei igazoló bizottságok működésüket - a főispán raá? említett lassúsága miatt későn kezdték meg. A Nagykanizsai t sz. bizottság is csak május 21-én tartotta eiaö érdemleges ülését,, a Zalaegerszegig 1, sz, 1945. június 2-án, a keszthelyi Június 13-án. a letenyei pedig éppen csak Június 27-én, A munka óriási tömege a nyári hónapokra és szeptemberre esett E három hónapban a keszthelyi Igazoló Bizottság 56, a letenyei 49, a nagykanizsai 1. sz. 62, a zalaegerszegi 1. sz. 29. a zalaegerszegi H, sz, 52 ülést tartott, a zalaegerszegi bizottságok azonban már Júniusban is hasonló iramban tárgyaltak. Októberben megcsappant az ügyek száma. Októbertől decemberig a keszthelyi 15, a letenyei 14, a nagykanizsai i sz. 31 ülést tartott 1946-ban már havonta csak 2-4 ülést tartottak, szeptemberben pedig müködé^áfeqjtbefejezték, és a folyamatban lévő ügyeket átadták a nyugatos igazoló bizottságnak, többi iratukat pedig közvetlenül a megyei levéltárnak. A külön (nyugatos) igazoló bizottság munkájára Jellemző a nagykanizsaié, mely 1946 februárjától 1947 márciusig havonta átlag 5 ülést :tartoit de akadt hónap, amelyben 9-ét. Utolsó ülését 1948 októberében tartotta. A letenyei külön igazoló bizottság azonban már 1946 júniusában megszűnt. Ami a letárgyalt ügyek számát illeti, csak a két szélső határt emliten meg. A léíeny^I Igazoló Bizottság megszűnéséig letárgyalt összesen 1133 ügyet, a nagykanizsai IL sz. 2957-et Állásfoglalásuk sohasem volt tul szigorú, de 1945-ben még általában szigorúan Ítélték meg az ügyeket A Letenyei Igazolóbizottság 1945 december közepéig 917 személy (köztük 33 Németországból visszatért) ügyét fejezte be és közülük mindössze 3-at mozdított el állásától, egy vezető községi Jegyzőt, l dijnokot és egy kereskedőt, aki nyilas községvezető volt A nagykanizsai L sz. bizottság ez idő alatt 1107 ügyet fejezett be, közülük 64-i>en hozott marasztaló határozatot, éspedig 1Q esetben állásvesztést, 6 esetben nyugdíjazást. 3 esetben áthelyezést további 17 esetben vezetőállásra való alkalmatlanná minősülést 5 esetben 1-83 évig az előléptetésből való kizárást 14 esetben feddést mondott ki. A gyakorlat azonban enyhült amiben nagy része volta pécsi népbiróságnak, mint fellebbezési hatóságnak. E. J. akadémiai tanárt (441, sz.) a keszthelyi igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, a népbiróság azonban igazolta, mert nem látta bizonyítottnak, hogy fasiszta meggyőződésből hagyta el szolgálati helyét (Nem Németországba, csak Vas megyébe ment el.) S. J. kádármestert a letenyei külön Igazoló Bizottság (32. Sz.) egy évre eltiltotta jogosítványának gyakorlásától, mert nyilas párttag volt S t j, ezt 38
