Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. / 33–41. o.

járásra a Ietenyei. a novaira pedig a zalaegerszegi igazoló bizottság. Zalaegerszegen és Nagykanizsán eredetileg 2-2 igazoló bizottságot áliiíottak lel, július 14-én azonban az ügyek gyorsítására mindkét helyen harmadikat is szerveztek (617/4945. II sz.) A R 6. §-a szerint az igazoló bizottság 6 szavazati Joggal rendelkező beküldött és két ta nácskozo jogú behívott tagból állt, határozathozatal előtt azonban utóbbiak véleményét is meg kellett hallgatni, l-l rendes és - akadályoztatás esetére*-!** póttagot küldött be a Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt, egyet pedig az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete. Ka valamelyik pártnak helyi szervezete még nincs, az igazoló bizottság nélküle alakul meg, A főispán behivott egy Jogi képesítésű tagot, és egy tagot annak az inféaíménynek vagy üaemnek dolgozói közül, amelynek alkalmazottai éppen tárgyalásra kerültek. Iparosok és kereskedők igazolására Ilyen tagot az ipartestülettől, helyi ipari szervezettől vagy kereskedelmi és iparkamarától kellett behívni (3140/1945. ME r.). Sajnos mind a politikai pártok gyakran változtatták beküldött embereiket - az addigit viszszahivták, és mást küldtek be helyette. ~ mind a lőispán többször változtatta az általa oehivoit tagok személyét, nyilván a politikai helyzet alakulása szerint Letenyén pl. megesett, hogy az egyik politikai párt beküldött tagját visszahívta, és néhány hét multán ugyanazt megint beküldte. Ez sajnos az igazoló bizottságok állásfoglalásait sokszor ingadozóvá tette. Másként értékelték 1-2 hét multán ugyanazt a cselekményt, és hasonlónak tárgyában néhány további hét múlva megint más sulyu határozatot hoztak, Pél a Keszthelyi Igazoló Bizottság 1945. augusztus 2-án 321. és 266. sz. alatt GE körjegyzőt, és nejét, mert közvetlenül a Vörös Hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyétől néhány kilométerre fekvő Pacsára távozott feddésre Ítélte; - augusztus 18-án PK akadémiai tanárt, mert Keszthelyről Vállusra ment - ami nyilvánvalóan nem tekinthető nyugatra távozásnak, hanem a bombázástól, belövésektől való félrehuzódásnak - az előlépésből két évre kizárták. Az igazoló bizottság elnökét a beküldött tagok maguk közül választották, szavazategyenlőség esetén ugyancsak közülük a főispán nevezhette ki. Az eljárás az igazolás alá vonandó személy nyilatkozatával indult meg. E nyilatkozat beadására a R a közalkalmazottnak igen rövid határidőt szabott, meiynek igazolatlan elmulasztása esetén őt így kellett tekinteni, mint aki állásáról és minden igényéről lemondott A nyilatkozatban az igazolás alá vontnak ismertetnie kellett politikai magatartását, a népellenes jogszabályok végrehajtása során végzett hivatali ténykedéseit és összes személyi viszonyait. Erre nyomtatott blankettát készíttették számos kérdéssel, melyek ugyan a közalkalmazottakra vonatkoztak, de ezt használták, igen sokszor gépírásos másolatban, az összes igazolás alá fontak. A nyilatkozatot a közalkalmazott közvetlen hivatali elöljárójához, ügyvéd, közjegyző, gyógyszerész, szabad íoglalkozásu értelmiségi a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (alispán illetve polgármester), iparos és más hatósági jogosítvánnyal rendelkező közvetlenül vagy a szakszervezet utján ahhoz a hatósághoz kellett benyújtsa, akitől jogosítványát kapta. A hivatalíőnök megvizsgálta a nyilatkozatot, és ha népellenes magatartást észlelt, az alkalmazottat felfüggesztette és illetményeit visszatartotta, a nyilatkozatot pedig az illetékes igazoló bizottsághoz tette át As 1937. december 9%4 országhatárokon tul szolgálatot teljesített közalkalmazottak stb. ügyében az, eljáró igazolóbizottságot az illetékes szakminiszter jelölte ki Rendszerint azt, amelynek illetékességi területén az igazolás alá vont az igazolás idejében tartózkodott Az igazoló bizottság elnöke 8 nappal a tárgyalás előtt közhírré kellett tegye a tárgyalandó személyek névjegyzékét, azzal a felhívással, hogy aki rá terhelő adatot tud. jelentse be az igazoló bizottságnak. A R szerint elsősorban a vezetőállásu közalkalmazottak és itélőbírák, valamint a szolgálati helyükön megmaradt közalkalmazottak ügyét kellett tárgyalni. A tárgyalás sorrendje azonban gyakorlatilag vitás volt 1945 nyarán az igazoló bizottságok nehezen birkóztak meg a rájuk zúdult ügyek tömegével, pedig ebben az időben majd minden nap ülést tartottak. Mégis folyton sürgette őket az alispán, hogy először a közigazgatási alkalmazottak ügyét intézzék el, mert addig sem a közellátást, sem a legfontosabb közigazgatási teendőket nem tud36