Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. / 33–41. o.

A fentebbiekből nyilvánvaló, hegy 1945-ben és 194$jban Igen sok ember került igazolási eljárás alá, PL Zala megyében a letenye4 járásbíróság akkor aránylag kevéssé iparosított területén egyedül 1945-ben 1018 igazolási ügyei intéztek. így nem csodálható, hogy az igazoló bizottságok iratanyaga a Zalaegerszegi Állami Levéltárban Is oly nagy mennyiségű. .-•"-•', \ Az igazolási eljárás alapja a közalkairaázottak igazolásáról szóló rendelet (R), a más íoglalkozásuak igazoltatásáról szóié rendeletek ettől többé kevésbé eltértek. Több tekintetben módosították apránként a közalkalmazottakkal szembeni eljárást is. A Jogszabályalkotás tehát kissé kapkodónak látszik, és az igazolási eljárás joganyaga elég kusza lett. Ez azonban annak termé szeíes következménye volt, hogy először a legsürgősebb intézkedést a közalkalmazotti szolgálatnak az antidemokratikus elemektől való megtisztítását kellett megtenni, később merült íel a szüksége más foglalkozású aknái is az igazolás alá vonásnak, és az uj szabályok megalkotásánál már támaszkodtak az igazolások során addig szerzett tapasztalatokra, és a hibákat korrigálni próbálták. Az igazolási eljárás célja R. bevezetése szerint annak megáliapSása, hogy a közalkalmazott nem tanúsított* a magyar nép érdekéit, sértő magatartást. Ilyennek volt tekintendő a nyilas vagy más fasiszta jellegű párt vagy mozgalom tagsága, annak támogatása, célkitűzéseinek helyeslése, propaganda a háborúba való belépés, abban való további részvétel és általában a tengelyhatalmak érdekében. Ilyennek volt tekintendő továbbá az ország lakosságának egy részét sértő törvények meghozásának előmozdítása, s a végrehajtásukban oiy módon való részvétei, hogy az a joghátránnyal sújtottak helysetét súlyosbította. A lényegileg a közvéleményt kifejező nemzeti bizottságok felfogása, a nép érdekeit sértő magatartásról világosabb, A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság 1945. április 464 jegyzőkönyve szerint az igazolás célja eltávolítani állásukból azokat akik a demokratikus átalakulást gátolhatják és az uj közéleti szellemnek meg nem felelő magatartást tanúsítottak, snehogy, továbbra is a régi rend emberei irányiísanak,* Másrészt szükségesnek tartották az igazolási eljárással a lakosság jelentékeny-részét átszűrni, hogy a nópellenes bűncselekményeket elkövetők személye kiderüljön, és azokat népbiróság elé állítsák. Az igazolási eljárás megindítása tehát tényleg közkívánatnak volt tekinthető. A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság 4,945, április 16-án már el is határozta két igazoló bizottság szervezését, mikor még alig volt összeköttetésük Budapesttel, és az igazolás hivatalosan szabályozva raég egyáltalában nem volt. Persze a helyi adottságoknak megfelelő bizottságot szervezett. Akkor még csak két pártnak volt helyi szervezete, a Magyar Kommunista Pártnak, és a Szociáldemokrata Pártnak. Mindegyik igazoló bizottságba 2-2 tagot küldött e két párt, elnökét a Nemzeti Bizottság választotta, és hetenként egy tagot hivoít be attól az intézménytől, amelynek alkalmazottait igazolták. Ezt az intézkedést április 22-én a megye főispánja is Jóváhagyta (26/1945, fi. sz,). Május 4-én azután az igazoló bizottság megalakítását a. .Nemzeti Bizottság a R rendelkezéseihez igyekezett idomítani, de tiltakozott az ellen, hogy a bizottság megalakítását a R a főispánra, nem pedig a nemzeti bizottságra bízta. Az igazolási eljárás lefolytatására - nem tekintve a bonyolultabb budapesti viszonyokat, valamint a honvédség tagjainak és az egyetemi hallgatóknak igazolását - a területi igazoló bizottságok voltak hivatva. Ezeket a R 5,§-a alapján a főispán alakította meg, ahol főispán még nem volt ott a nemzeti bizottság. Brigjevics, Zala megye első, ideiglenes főispánja eí is fogadta a Nagykanizsai Nemzeti Bízottság e tárgyú intézkedéseit, mert akkor még Zalaegerszeg és Nagykanizsa között is igen. nehézkes volt a közlekedés, Briglevics holyére azonban rövidesen az Ideiglenes Nemzeti Kormány által szabályosan kinevezett főispán került aki már maga intézkedett, de ©lég későn. Csak raájus 19-én adta ki rendelkezését az egyes Járásbiro^ági szék helyeken igazoló bízottságok megalakítására (161/1945, fi. sz.). Elvileg minden járásbirősági székhelyen kellett igazoló bizottságot alakítani, a főispán döntött abban a kérdésben, hogy egyet vagy tötabet Zala megyében tényleg minden járásbíróság székhelyén alakult igazoló bizottság. Azokra a járásokra vonatkozóan, melyekben Járásbíróság nem székelt az illetékes Járásbíróság székhelyén működő igazoló bizottság járt el, igy a pacsai járásra a nagykanizsai a lenti 35