Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

nem törekedtek. Ellenőrző és szabályozó munkájuk elsősorban még csak az utcavonal betartására irányult* 43 A kutatót egyes iratokig lemenőén készült repertórium segitl b) Szeged város Választott Községe (Electa Communitai) iratai 1843 4848. A Választott Község hatásköre többek között kiterjedt az építkezések, utcák nyitása, szabályozása és csatornázása ügyeire, ill ezekben a döntés meghozatalára. Itt tárgyalták meg a Tisza és a Maros szabályozását, a töltések építését, a kórház és iskolaépület emelését. Javítását, a közlekedésügyet és az úthálózat fejlesztésének ügyeit A század elején tapasztalták a város vezetői az építkezések körüli szabálytalanságokét Ezért 4823 ban a városi tanács a választott községgel együtt egy állandó küldöttség összeállítását javasolja, amelynek egyik tagja a városi földmérő legyen. Ebben a küldöttségben kell látnunk a később életrehivott Szépítő Bizottmány első nyomát A választott község befolyása döntően érvényesült a várost érintő minden lényegesebb várospolitikai, személyi, szervezési, kulturális és építkezési ügyben* Ami az építkezéseket illeti, a XDC

0 sz* első felének úgyszólván minden Jelentős középítészeti, városrendészeti kérdésére találunk itt adatokat A választott község üléseiről jegyzőkönyveket készitettek

0 A tárgyalások alapjául iratok szolgálhattak, azok hollétéről nem tudunk, A szóbakerült építkezések ügyeinek iratai és tervei tehát ebben a fondban nincsenek,, azok a tanács vagy a Szépítő Bizottmány fondjában találhatók, vagy egyáltalán nem is készültek iratok vagy terveké A jelentékenyebb építkezési ügyek, amelyekkel a választott község foglalkozott a következők; Kulturális és egyházi intézmények: Közlekedés, közmüvek; Kórház építése, 4848 Rókusi templom, 4849, Kisteleki templom, 4823 Zsidó imahely, 4825 Zsidó kórház, 4834 Színház berendezése, 4840 AUandó színház építése, 4844 * * elbontása 4846 Ujszegedi iskolák 4844 Tanítóképző. 4843 Orvosi lak, 4846 Katona kórház, 4847 Éjszakai világifás. 4827, 4832 Vágóhíd, 4827 Főutak kövezése, 4827, 4832 Hullaház, 4832. 4844 UJsaegedi «lábas» híd. 4832 Állandó kőhid, 4842 Zsótér János hídépítési terve, 4843 Újszeged-Szőreg közti ut burkolása, 4839 Piactér feltöltése, 4843 Gőzhajó kikötőhely, 4845 Kecskemét-Szegedi vasútvonal 4847 Szemét kihordása, 4847 Oskola-utca kikövezése, 4847 Köves utcák tisztítása, 1848 c) Szeged város Község Választmánya iratai. 4854-4860. A Község Választmánya az elnyomatás korában a Választott Község pótlására a megyefőnök által kinevezett tagokból alakult azzal a működési, körrel, mint a megszüntetett Választott pzségo 36 tagját 4854, november 8=án nevezték ki A választmánynak különben nem volt önálló intézkedési joga* csupán olyan kérdé sekben tanácskozhatott, amelyeknek jegyzékét előzőleg Bonyhády megyefőnök jóváhagyta* 4860-ban visszaállván az «alkotmányos állapoU, a választmány, mint kinevezett testület nem képviselhette to* vább a város közönségét, s igy megszűnt. A választmány üléseiről jórészben iratok alapján vették fel a jegyzőkönyveket A választmány foglalkozik a város területén lévő vizes, mocsaras lapályok kiszárításával, A munkához Bainville József városi főmérnök tervei szerint íognak hozzá. (4855/499.) A város jövő képének alaprajzi elrendezésének kialakításával, az utcavonalak kitűzésével ugyancsak Bainvillét biz zák meg. aki el is készíti a térképet Ennek két példánya is megtalálható a levéltárban.(44) Foglalkoznak a vasútépítés városrendészeti kérdéseivet A hajó és malomépitőket átteiepiíik a Tisza ujszegedi oldalára* 4853-tól kezdve foglalkoznak a vasúti híd kérdésével, miután szóba kerül a kani zsai áthidalás, A választmány tesz előterjesztést a legfelsőbb helyre a szegedi áthidalás érdekében, 3