Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.
Állandó hid építését 1857 ben veszik tervbe, (4857/4369..) A vasútállomás építéséhez szükséges telkek kisajátítását intézik. Szóba kerül a mészégetés is. (-1853/425. 4854/94.420.) Szeged árvédelme édekében a Maros és Tisza átmetszéseire Bjnville készít terveket. Í4858/435, 4857/go) A választmány elé kerül Tóth János tanodái igazgató tervezete a tanyai iskolák építéséről. (4858/474.) Ugyancsak a tanyákon templomok felállításával foglalkoznak, (4857/4025*4858/7848.) Fürdő létesítése 4855-ben kerül megvitatásra, (4355/24.) Éveken keresztül foglalkoznak a kórház bővítésével. 4858 ban a város átveszi a varat cserébe laktanyát kell építenie,, A várost veszélyeztető Kis Tisza feltölésével 4858 ban foglalkoznak. Az ujszegedi liget terve 4859 ben kerül szóba (4859/5944.) A város későbbi kialakulására nevezetes az az indítvány, amely szerint Újszeged mezővárost Szegedhez csatolják. 4858 ban az olajvilágitásról gázvilágitásra térnek át, 4859 ben létesítik a FöreáManodát (4859/3765), Az első vízvezeték létesítésére Gregersohn vállalkozó szerződik a várossal. (4859/4884.) 4860-ban Dugonics Andrásról utcát neveznek el és szülőházára emléktáblát helyeznek. Ezt az évet különben a tiszai töltés erősítése és az árvízveszély elleni küzdelem jellemzi. d) A Szeged városi Királyi Biztos irataiból (a kir. biztos 4848-ig formailag ugyan csupán a kamara megbízottjaként a városi gazdálkodásra ügyelt fel, valójában azonban szinte a megyei főispánhoz hasonló tág politikai hatáskörrel is rendelkezett) néhány jelentékenyebb építkezési tárgyú iratra utalunk: 4830-ban a Maros szabályozása Í2340) ; az utcai lámpások elhelyezése (öOS) j a város középületeinek elhanyagolt állapota (399)* a k'émények kötelező építésé (40s) j, 4884 bői a katonai kórház építésének ügyé (425), in. Szeged kapitalista kori városi közigazgatási és állam i g a z g a t á s i szerveinek építkezési iratai \ Az 4867 tel kezdődő magyar burzsoá közigazgatás középfokú szervei az Önkormányzati formában megszervezett megyei és th. joggal felruházott városok. A városi hatóságnak alapjaiban még a feudalizmus korából származó magánvagyona volt Szeged pl. közel 70 000 hold saját földdel rendelkezett még a felszabadulás előtt is, ezenkívül a területén lévő haszonvételek, városi helypénzek, vámok, különféle jogosítványok jogaival, melyek időnkénti bérbeadása, vagy közvetlen kezelése is számottevő jövedelmet jelentett A kapitalista korba a városi hatóság ezzel a jelentős vagyonnal a háta mögött lépett be •, igy mórijában állott kapitalista vállalkozásokba kezdeni, városi üzemeket és más hasznothajtó vállalkozásokat szervezni A szegedi termelőerők fejlődése is meggyorsult Már az 4874ig működött Szépítő Bizottmány irataiban is feltűnnek a 60-as évek végén alakult gyárak, üzemek, A szabadságharc leverése után beáramló külföldi tőke a vasútépítésben is mutatkozik, a gabonaértékesítés kedvezőbb helyzete az 50 es években a Tisza és Maros szabályozásában és ezzel a gabonatermő terület növelése iránti törekvésben érezteti hatását. Növekszik a íor-galorn, annak előmozdítására vasúti és közúti hidat kell építeni Követeli zx, élet a fejlettebb városi szükségletek kielégítését a kövezett utakat, a város vizes területeinek lecsapolását, a gáz világítást, vízvezeték létesítését Nagyobb köz- és magánépüietek épülnek, oktatási intézmények fejlődnek és a tanyán az 50-es években iskolákat emelnek. Átveszi a város a várat és pótlására laktanyát épít. Igaz! fellendülés mégis csak a 70-es évektől indul meg. ha kisebb-nagyobb megszakításokkal is 0 Az árvíz 4879-ben általában még a régi városképet semmisiti meg* Az uj város építése szerencsére egybeesett a tőkés korszak fellendülő szakaszával és az állami élet differenciálódásának megindulásával, Az'uj várost már nemcsak a helyi energiákból táplálkozva építették let A királyi biztosságot, amely szerv az újjáépítési irányította, miniszteri hatáskörrel ruházták fej. és rendelkezésére bocsátották a hiteleket, & minisztérium fik szerveik részére széképüleíekeí emeltek. A z árvíz utáni építkezések ereüraényéként alakult ki a felszabadulás előtti Szegede A lakóépületek emelésének száma egyben a tőkés fejlődés ütemére, emel kedő és süllyedő irányára is fényt derít:
