Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.
mázó várostérkép. Térképtárat létesített a városi tanács Építés és Közlekedési Osztálya is. 01. annak jogelődjei. Bzeknek az intézné nyéknek az anyagából ez ideig nem készült megbízható nyilvántartás. Kívánatos volna, hogyha az árviz előtti anyagok a levéltárba kerülnének. A vasút, az árvízvédelmi társulatok, a posta, a villamosközlekedési vállalat, a gázmű, a víz- és csatornamű vállalat tervezéseik során mind használták a város belterületét ábrázoló térképeiket. E feladatokkal foglalkozó szervek térképanyaga is fontos forrása tehát az építkezéseknek, a város kialakulásának, a közmüvek fejlesztésének. Bzeknek a szerveknek és jogutódjaiknak a térképeiről sem rendelkezünk nyilvántartásokkal, épp ugy, mini az egyes építményeket feltüntető tervrajzaikról sem. d) A szegedi tervezőknek viszonylag könnyebb a helysete, mert a város épületei túlnyomó részben 4879 után épültek és ezért róluk hatósági jóváhagyással készült terveknek és lakhatási en^ gedélyeknek keU lenniök elsősorban a tanács irataiban. Szegedet ui. az árvíz 4879-ben csaknem egészen elpusztította. A város 5800 épülete közül csak 400 manadi meg. (Más statisztika szerint 298.) A Királyi Biztosságnak, amelyet a város újjáépítésére kivételesen nagy hatáskörrel és anyagi eszközökkel törvénnyel szerveztek, olyan alkalma nyílott egy modern város felépítésére, amilyen hazánk történetében a felszabadulásig alig akadt. Az árviz okozta pusztulásért lényegében felelős kormányzat azért, hogy felelős voltát némiképp leplezze, az egész ország gazdasági erejének felhasználásával építette fel a várost 1880-ban 499 ház épült * az építkezés 4883. évben érte e! tetőpontját, mert akkor 701 ház épült fel. 4884-ben már csak 92 ház épült, 4894-ben 405. Ezután 40fron alul maradt az évenkénti építkezések száma 4909. évig, amikor az időleges gazdasági fellendüléssel egy időben ismét felszökik a házak építése. 4909-ben 424, 4940-ben 237, 4944 ben 245 ház épült. A háború megakasztja az építési tevékenységet. 4920. évben egyáltalán nem épült ház Szegeden, vagy legalábbis & várisi mérnöki hivatal nem tudott róla. 49264g 50-400 között épülnek a házak évenkint, 4927-ben 444 ház épült, s még 4930-ban is mindig százon felül volt az építkezések évi száma. A-vOággazdasági válság éveiben már számottevő építkezésről nem beszélhetünk. Fellendülő képet mutatnak a számok 49364944 között A második világháború évei alatt ismét csőkken az építkezés, A felszabadulás után lassú emelkedést mutat 4945Jsen 47, 4949-ben 44, 4950 ben 42 családi lakóház épült, 01. ennyire adott a városi tanács engedélyt Szegeden 4950-ben a házak száma megközelíti a 43 000-et (4954. július 4. feltétel szerint Szegeden 43 434 a házak száma.) Elméletben tehát a levéltárban lévő tanácsi ill. polgármesteri iratokban ennyi építési kérelemnek, engedélynek, tervrajznak és lakhatási engedélynek kellene lenni. Ez azonban csak elméleti szám. legalábbis ami a terveket illett A húszas és harmincas években létesült város körüli telepelcre nézve ui. nincsenek adataink, mert amikor azokon a helyeken folyt az építkezés, ott még nem volt szükség építési engedélyre. Az 4930-as statisztika szerint a házak közel 73 *-a földszintes, 40*5 %-& egy emeletes, s csak kb. 3 %-a. 2 emeletes. A várossal egyesült Újszeged, amelynek különálló községi léte 4880-ban szűnt meg, ezekben az adatokban nincs benne, (Először 4884. évben van adat arra, hogy Újszegeden házai építettek. Az 4930. év végéig 492 ház építését tartotta nyilván Újszegeden a városi mérnöki hivatal.) H 0 gyha leszámítjuk a város körüli telepek építkezési engedély nélkül épült házai számát, cea. 44 500 kisebb-nagyobb épület iratai és tervei lehetnek meg a szegedi városi levéltár legterjedelmesebb kapitalizmus kori íondjában, a tanácsi és polgármesteri iratokban, Ezek az iratok elrejtve, külsőleg nem láthatóan, a számsoros ügyintézés során, beérkezésük rendjében vannak a többi iratokkal együtt lerakva. Kezelésüket megkönnyítené, hogyha egy állagként kigyűjtve, akár az utcák vagy kerületek, akár az építtetők vagy az épület neve szerint volnának kezelhetők. Kiemelésük, ül. leválasztásuk lehetősége adva van. Az ügyintézésben mint egyedi ügyek vannak nyüvántartva, más ügyek irataival nem kapcsolódnak. A numerikus rendszerű iratok átrendezése alkalmával e Nagytömegű iratanyag kiemelése elméletileg lehetséges, de gyakorlatüag is megoldható és kívánatos.
