Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.
Építkezéssel foglalkozó szór vek a feudalizmus és abszolutizmus korában a) Szeged város Szépítő Bizottmányának iratai 4837-461 folytatólagosan vannak meg a levéltárban egészen a bizottmány 1874. évi megszűnéséig. A bizottmány a városi senatus mellett, mint annak tanácsadója és előadója működött. 4861-ben kidolgozzák hatáskörét és eljárási szabályzatát. Hatáskörébe tartozik az üres telkekre vagy a lebontott házak telkeire történő uj építkezés engedélyezése mellett a városrendezés is : telkek megosztása, uj utcák nyitása és az épületek által az utcavonalak betartása; ül. kialakítása. Bzen ügyekben adott véleményt a bizottmány. A bizottmány elnöke és 6-8 tagja a város tekintélyes polgáraiból került ki, akiket a tanács küld ki. A. bizottság egyik tagja mérnök. A véleményezésre a tanácstól leadott, vagy közvetlenül a bizottmányhoz érkezett ügyeket helyszíni szemle alapján bírálják el. A bizottmány véleményét Jelenti a tanácsnak és a tanács határozatáról értesiti a bizottmányt. Az 1858. évi határozat szerint a bizottmány feladatkörébe tartozik *.*». a város díszének előmozdítása*, a közlekedés nehézségeinek leküzdése, az utcák rendezése, a megálló vizek feltöltése, a piactér posványainak eltüntetése és az építkezések szabályozása. A felsorolt ügyekről a bizottmány ülésein Jegyzőkönyvet vettek fel. Az Üléseken szóba került építési ügyeket iratok alapján tárgyalták. Úgyszólván minden irat mellett vázrajz is van. E több száz vázrajz felbecsülhetetlen értékű az árvíz előtti Szeged történetére, illetve építkezéseire nézve. Egyegy építkezés esetében ugyanis az utcát, sőt a háztömböt is felrajzolták, a telkek és a házak alaprajzával. Az utcák, sőt a telektulajdonosok nevei is fel vannak tűntetve a vázrajzokban. A vázrajzokat rendszerint színezték. Berajzolták a vízfolyásokat is, ahol az befolyásolta az építkezést. A bizottmánynak Jövedelme is van. amely a házhelyeknek eladott köztelkek ára bizonyos hányadából származott A bizottmány 1849. és 1853. évek között nem működik. Alább felsoroljuk azokat a Jelentékenyebb intézkedéseket, ill. építkezési ügyeket, amelyekkel a bizottmány foglalkozott. 1861-től a «véggel* épített házak építését szépészeti szempontból tiltják és a nád félhasználását tetőjavításra csak nagyon indokolt esetben engedik meg. Intézkednek a Belváros (Palánk) területéről a szemét elhordásáról a lapályosabb helyekre és házanként szemétgödör ásását rendelik el, Azoknak a háztulajdonosoknak a részére, akik nem tudják a szemetet elszállítani, ládával ellátott szekér áll rendelkezésre díjazás tejében, (l86l) Foglalkozik a bizottmány a város területén levő csatornák és árkok tisztításával. Jelentősebb ügye a belvárosi templomtér kialakítása. (1848) 1871-ben a Széchenyi-tér rendezése, feltöltése, parkosítása és a vár melletti sétány kialakítása. A belváros rendezésévei foglalkoznak a legtöbbet. 1868 ban elrendelik a palánk! temető beépítését, tervet készítenek a Tiszapart rendezésére. Elrendelik, ül. Javasolják a sétányok locsolását és szóba kerül az első városi vízvezeték ügye. Tervezetet készítenek 1861 : ben az utcák feltöltésére, víztelenítésére, Iskolák építési terveit bírálják felül, kórház, a szegényápoida kijavítását és a rókusi parókia újjáépítését tárgyallak meg* A 60-as évek vége felé mind több üzem és gyár épitési tervével találkozunk. 1868-ban kerül a bizottmány elé Felmayer Antal festékgyárának, Aichinger Károly vasöntödéjének, Reiner Mór szesz gyárának és fűrészgyárának, Eichinger Károly szelelő, rosta és gépjavító gyárának, valamint Neubauer József gyufagyárának épitési terve. 1869-ben tárgyalják a szegedi Műtégla Gyár, a Keményítő gyár, a Szegedi Gyártelep Rt. építkezési ügyeit. 1870 ben és 1871-ben a Szegedi Első Géptéglagyár Rt, építkezésével foglalkoznak. t helyen a magánépitkezések tel sem sorolhatók. Csupán arra utalunk, hogy már az 1861. évi építkezési szabályzatban, (amelynek példánya vagy fogalmazványa, ill. tervezete nincs az iratok mellett és csupán hivatkozás történik reá) kimondják, hogy az Oskola-utcában csak emeletes ház építhető, 1871-ben épül a Széchenyi tér legnagyobb palotája, a Kiss Dávid-ház és 1868-ban az Oskola utcában Arleth Ferenc építész építi meg Csiszár János 2 emeletes házát A rajzok ritkán tünteük fel az épület homlokzatát Az iratok között túlnyomó részben csak alaprajzokat találunk. A bizottság nem vizsgálja az épületek stílusát, egységes városképi kialakításra 7
