Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI Oltval Ferenc: SZEGED VÁROSÉPÍTÉSINEK LEVÉLTAll PQTOA3AI <480<H1964) I. a) A mindennapi élet szükségszerűen megkívánja, hogy irataink az objektív érdekek hasznos segítőtársai legyenek. Szegeden Jelenleg az elmúlt évek lanyha ütemű építkezéseivel szemben Igen Jelentős összegű beruházásokat igénylő építkezések folynak. 1957. év elejétől kezdve tapasztaljuk, hogy a mj. városi tanács ÉpMési és Közlekedési Osztálya, a Szegedi Tervező Intézet, a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat és néhány építőipari ktsz. tervezői a korábbi évekhez képest mind gyakrabban fordulnak a levéltárhoz épületek, közlekedési utak, csatornák tervei kiadása Iránt A helyi sajtó is gyakran foglalkozik a városban folyó építkezésekkel, a város Jövő kialakításéval, a Jelenleginél Je» leutösebb ipari gócponttá építésével, a lakás- és közlekedési ügyekkel. Számos cikkben, előadásban vetették fel a szakemberek, a különböző foglalkozású dolgozók a város Jövőjét, a szocializmus építésében reá Jutó szerepét. Felvetik az 1956 októberi ellenforradalmi események előtti politika helytelen voltát, amikor is a városfejlesztés ügye Szegeden nem haladt a város Jelentőségéhez képeit megier lelő mértékben. A Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottságában, a hivatalok és üzemek alapszervezeteiben, a várót: és kerületi tanácsok és a Hazafias Képfront ülésein, de más szaktestületekben is a város fejlesztésének kérdései igen nagy érdeklődést keltettek. Az ötéves terv Jelenleg folyamatban levő és egy távlatibb i5, ül. 20 éves városfejlesztési terv kidolgozásának és Szeged fürdővárossá fejlesztésének munkálataiba a városi tanács a levéltárat is bevonta. A levéltár dolgozói is tájékozódtak arról, hogy milyen városfejlesztési terveket vei fel a tanács. Az mj. városi tanács műemlékvédelmi albizottsága munkájában is részt vesz a levéltár. Nem élünk tehát elzártan, ismerjük a terveket, tudjuk, miféle igényekkel léphetnek fel a levéltárral szem* ben a tervező szakemberek. Miután Jónéhány esetben hasznát látták a levéltárban őrző" anyagnak, természetszerűleg fordulnak hozzánk é» kérik segítségünket A felmerült igény arra késztetett bennünket, hogy figyelmünket azok felé a fondok felé fordítsuk, amelyekből bőségesebben aieriüittőfc az építkezésekre vonatkozó adatok. 4959. évi tervünkbe felvettük az építkezésekkel közvetlenül foglalkozó szervek, elsősorban az mj. városi tanács építési és Közlekedési osztályán levő anyag átvételét Ezt az anyagot az osztály féltékenyen őrizte, de nem használta, mert abban az állapotban, ametybe\a. felszabadulás után az osztály irattára a folytonos átszervezések során került, nem is használhatta.. Hiányoztak a személyi feltételek is az ömlesztett állapotba került anyag rendezésére. A mintegy 5 —•l'l 'I »'l'l '• \' l'JM • ' Szerző a levéltári segédletek készítése tárgyában tartott ankéton hozzászólásában különösen hangsúlyozta a tematikus segédletek fontosságát, melyek a numerikus rendszerű fondók és állagok tárgyi alapú teljes átrendezése nélkül a csak meghatározott tematika szerinti bizonyos íontosabb tárgyú iratok kigyűjtésével tennék használhatóbbá és hozzáférhetőbbé a íondot Ennek az elképzelésnek Jegyében készült el az itt közölt, s szerző által Uematikus segédlet«-nek nevezett összeállítás, mely Szeged város numerikus rendszerű tanácsi, illetve polgármesteri iratait teszi egy szempontból • könnyen és egyszerűen hozzáférhetővé. ÍSzerk.) • 3